A 17 millióból 7 millió a szív, míg 6,2 millió az agy vérellátási zavarai miatt halt meg.

A WHO által hétfőn közzétett jelentés szerint a nem fertőző betegségek összességében a 2011-ben bekövetkezett halálesetek kétharmadáért tehetők felelőssé a világon. Egy évtizeddel korábban ez az arány 60 százalék volt. A szív- és érrendszeri betegségek után a rák, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegségek okozták a legtöbb halált.

A nem fertőző betegségek miatti halálesetek 80 százalékát - a 36 millióból 26 milliót - a fejlődő országokban jegyezték fel. Mindazonáltal a fejlett országokban is ezek a betegségek okozzák a legtöbb halált, az esetek 87 százalékát. A közepesen fejlett országokban 81 százalék, a közepesen vagy kevéssé tehetős országokban 56 százalék, a szegény országokban 36 százalék ez az arány.

A nem fertőző betegségek elsődleges okozója továbbra is a dohányzás, becslések szerint minden tízedik felnőtt a dohányzással összefüggő betegségben hal meg a világon.

Megfigyelések szerint egyre aggasztóbb mértéket öltenek a krónikus betegségek a halálozási okok között. 2011-ben a tüdőrák és a légúti szervek rákja 1,5 millió emberrel végzett, ami az összes haláleset 2,7 százaléka. 2000-ben még 1,2 millió és 2,2 százalék volt ez a szám.

Hasonló a helyzet a cukorbetegséggel: 2011-ben 1,4 millió ember halt meg diabétesz miatt (2,6 százalék), míg 2000-ben 1 millió (1,9 százalék).

Összességében - a fertőző és a nem fertőző betegségeket együttvéve - elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a szív és az agy vérellátási zavarai, a légúti fertőzések, a tüdőbetegségek, a vérzéses hasmenés és a HIV/AIDS vezették a halálokok listáját.

Nincs már az első tízben a tbc, amely még így is évente több mint egymillió emberrel végzett 2011-ben. "Toplistás" viszont a közlekedés: naponta 3500-an halnak meg balesetben.

A világon 54,5 millióan halnak meg évente. Minden nyolcadik ötéves vagy annál fiatalabb, és 74 százalékuk afrikai.

A WHO szerint a várható élethossz globális átlaga 70 év.