A tanulmány készítői választ kerestek arra a kérdésre, tudnak-e úszni a zsiráfok. Digitális példánnyal kísérleteztek, ahelyett, hogy valódi állatot használtak volna. A kanadai Royal Tyrell Museum of Palentology tudósa, Donald Hendeson és Darren Naish, a portsmouth-i egyetem profeszora az Elméleti Biológia című folyóiratban publikált tanulmányban számolt be arról, mi történik, ha egy virtuális zsiráfot virtuális vízbe tesznek.

Számos korábbi vizsgálat azt állította, hogy a zsiráfok úgy kerülik a vizet, minta pestist - jegyezte meg Naish.

A digitális zsiráf létrehozásához figyelembe vettek többféle adatot: súlyt, tömeget, alkatot, tüdőkapacitást, és a gravitációs viszonyokat. Ellenőrzésképpen összehasonlították a zsiráf és egy szintén digitálisan alkotott ló forgási és lebegési dinamikáját, illetve felületi sajátosságait.  A tudósok azt tapasztalták, hogy egy kifejlett, felnőtt zsiráf 2,8 méter mély vízben már képes úszni, ott pedig átlábal, ahol ennél sekélyebb a víz.

Teljesen hamis tehát az a nézet, hogy a zsiráfok ne akarnának átkelni a folyókon, illetve hajlamosabbak lennének az elsüllyedésre, mint bármely más állat - szögezte le Henderson.

Tény azonban, hogy amint úszni kezdenek, elvesztik a stabilitásukat hosszú, nehéz lábaik, viszonylag rövid testük és nyúlánk nyakuk miatt. Rendhagyó módon mozognak a vízen lebegve, miután mellső lábaik hosszú combja a mélybe húzza őket. Ez pedig arra kényszeríti a zsiráfot, hogy vízszintesen tartsa a nyakát, ami olykor a vízszint alá bukik. Így az állat kénytelen állandóan felfelé mozdítani a fejét, ami igencsak kényelmetlenné teszi az úszást.

De más miatt is bajos a zsiráfok számára az úszás. A lovak ugyanis képesek "ügetésszerűen" úszni, ugyanúgy, ahogy a szárazföldön járnak. A zsiráf azonban a szárazföldön is elég idétlen módon közlekedik, nyakát fel-le mozgatja mellső lábával szinkronban, ez viszont úszás közben lehetetlen.

Ez azt jelenti, hogy a zsiráfok eléggé gyenge úszók lehetnek.

Hátrányuk a lovakkal szemben az is, hogy sokkal nagyobb a testfelületük, legfőképpen a túl hosszú lábaik miatt. További akadályt jelent, hogy az izmaik csupán lassabb összehúzódásra képesek, és emiatt a vízben nem tudnak elég gyorsan tempózni ahhoz, hogy előre haladjanak.

"Modelljeink azt bizonyították, hogy a zsiráfok alkalmasak arra, hogy ússzanak, de sokkal nehezebb dolguk van egy lónál. Õszintén szólva a zsiráfok valószínűleg többször is meggondolják, hogy bemenjenek-e a vízbe, tudván, hogy abban a környezetben bizonytalanságra ítéltettek a biztos talajhoz képest" - összegezte az eredményt Naish.

Valószínűleg ennek a kísérletnek az eredményei nem sok mindenre használhatóak. A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy a számítógépes modellezéssel számos fontos kérdésre is megtalálhatják a választ, anélkül, hogy élőlénnyel kísérleteznének.