eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Az ember 39 éves korában túljut a csúcson

Egy kaliforniai tudóscsoport rájött, miért mozgunk lassabban öreg korunkban, mint fiatalon. Abból vonták le a következtetést, hogy a felmérés résztvevői milyen gyorsan kopogtak a mutatóujjukkal.

Arra kértek 72, 23 és 80 év közötti férfit a kaliforniai egyetem tudósai, hogy tíz másodpercen keresztül olyan gyorsan kopogjanak a mutatóujjukkal, amilyen gyorsan csak tudnak. Eközben agyuk mielin-szintjét mérték. A mielin egy olyan zsíros szigetelőanyag, ami bevonja az idegvégződéseket.

A kutatók azt a következtetést vonták le a kísérletből, hogy mind a kopogás sebessége, mind a mielin mennyisége gyorsuló tempóban csökken 39 éves kor után.

A kutatás vezetője, George Bartzokis feltűnőnek nevezte az eredményeket. "Ez az, ami miatt az ízületi fájdalmak mellett még a legfittebb atléták is abbahagyják a sportot, és ami miatt az idős emberek lassan mozognak" - vélekedik az UCLA pszichiátriai professzora.

Az agyi tevékenység a középkorúaknál van a csúcson, az agy elöregedése Bartzokis és kollégái szerint szoros összefüggésben áll a mielin-szint csökkenésével. Ennek további tanulmányozása reményt adhat arra, hogy kezelni tudjuk az öregedő agyat, és frissen tartsuk agytevékenységünket.

"Míg az egészséges embereknél a mielin-szint csökkenése életük derekán kezdődik, van egy olyan, évtizedes időszak, amikor terapeutikus beavatkozással lassítani, ellensúlyozni tudjuk a folyamat hatását, és talán késleltetni tudjuk a korral járó leépülést, és az olyan betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór" - fejtegette a kutatás irányítója.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×