Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az ember 39 éves korában túljut a csúcson

Egy kaliforniai tudóscsoport rájött, miért mozgunk lassabban öreg korunkban, mint fiatalon. Abból vonták le a következtetést, hogy a felmérés résztvevői milyen gyorsan kopogtak a mutatóujjukkal.

Arra kértek 72, 23 és 80 év közötti férfit a kaliforniai egyetem tudósai, hogy tíz másodpercen keresztül olyan gyorsan kopogjanak a mutatóujjukkal, amilyen gyorsan csak tudnak. Eközben agyuk mielin-szintjét mérték. A mielin egy olyan zsíros szigetelőanyag, ami bevonja az idegvégződéseket.

A kutatók azt a következtetést vonták le a kísérletből, hogy mind a kopogás sebessége, mind a mielin mennyisége gyorsuló tempóban csökken 39 éves kor után.

A kutatás vezetője, George Bartzokis feltűnőnek nevezte az eredményeket. "Ez az, ami miatt az ízületi fájdalmak mellett még a legfittebb atléták is abbahagyják a sportot, és ami miatt az idős emberek lassan mozognak" - vélekedik az UCLA pszichiátriai professzora.

Az agyi tevékenység a középkorúaknál van a csúcson, az agy elöregedése Bartzokis és kollégái szerint szoros összefüggésben áll a mielin-szint csökkenésével. Ennek további tanulmányozása reményt adhat arra, hogy kezelni tudjuk az öregedő agyat, és frissen tartsuk agytevékenységünket.

"Míg az egészséges embereknél a mielin-szint csökkenése életük derekán kezdődik, van egy olyan, évtizedes időszak, amikor terapeutikus beavatkozással lassítani, ellensúlyozni tudjuk a folyamat hatását, és talán késleltetni tudjuk a korral járó leépülést, és az olyan betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór" - fejtegette a kutatás irányítója.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×