Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nyitókép: Wikipédia/Fotograaf Onbekend / Anefo

Már tíz éve, hogy elhunyt "vargazoli"

Tíz évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a Ferencváros legendás futballistája, Varga Zoltán.

A hatvan feletti ferencvárosi szurkolók eskü alatt vallják, csak Albert Flórián tudása volt a „szőke nyolcaséhoz” mérhető a klub hatvanas évekbeli csillagai közül. Varga Zoltán, vagyis hát „vargazoli”, hiszen minden rajongó így hívta, csupán 23 éves koráig játszott a zöld-fehéreknél, de ebbe is „belefért” négy bajnoki cím (1963, 1964, 1967, 1968), VVK-győzelem (1965) és még egy VVK-döntős szereplés (1968) is.

Szinte páratlan rúgótechnikával, nagyszerű fejelőtudásával kápráztatta el a játékát figyelőket. Szenzitív lelkű, érzékeny játékos volt.

Első A-válogatottbeli szereplésével Spanyolországban azonnal a kontinensbajnokság bronzérmese lett, ellenben az utolsó válogatott meccsén elszenvedett vereséggel nem jutott be Sós Károly válogatottja az 1968-as kontinensbajnokság négyes döntőjébe. Válogatottbeli karrierje így Eb-mérkőzéstől Eb-mérkőzésig tartott.

Nem játszó tartalék volt az 1966-os angliai világbajnokságon. 1964-ben tagja volt Lakat Károly Tokióban olimpiai bajnoki címet nyerő csapatának (csak a marokkóiak elleni csoportmérkőzésen lépett pályára), négy évvel később, Mexikóban – mivel muszáj volt egy meghatározott határnap előtt „disszidálnia” az éppen Hollandiában tartózkodó felesége miatt – az első meccs előtt cserben hagyta a csapatot.

Noha eleinte Belgiumban akarta folytatni a pályafutását, de a FIFA-eltiltás után a berlini Herthában kapott szerződést.

Akadt egy nagyszerű idénye, de aztán belekeveredett a Bundesliga történetének legnagyobb botrányába, amiért örökös eltiltást kapott. Soha többé nem játszhatott a szövetségi ligában, csak később annak második osztályában. Így előbb Skóciába, majd a Johan Cruyff utódát kereső Ajaxhoz vezetett az útja, aztán ismét az NSZK-ban, végül Belgiumban futballozott. Fájdalom: nem tudta befutni azt a karriert külföldön, amire technikai tudása, virtuozitása képessé tette.

Dolgozott az NSZK-ban is edzőként (BV Brambauer 1978–1981, Preusser Münster 1981–1983, MTV Ingolstadt 1983, MSV München 1991–1993), de pályafutása újrakezdődött, amikor hazatért a Ferencvároshoz. A zöld-fehéreket dirigálta 1996–1997-ben, a Kispest-Honvédot 1997 őszén, a Dunaferrt 1998–1999-ben, a Diósgyőrt 2000-ben, majd 2001-ben és 2003-ban a Győri ETO szakmai igazgatója volt.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×