1995. november 19-ét írtuk. A Parma edzője, Nevio Scala újonc kapust avatott a kor egyik legjobb csapata, a világsztárokkal telerakott AC Milan ellen. A sárga-kékek, illetve
a mindössze 17 éves és 295 napos kapus hálója bevehetetlennek bizonyult.
A piros-feketék két aranylabdása, Roberto Baggio és George Weah sem tudta őt legyőzni. Ott és ezzel indult szédületes pályafutása, amelyből talán már csak egyetlen bajnoki mérkőzés van hátra.
Gianluigi Buffon 2001-ig a Parmában védett, azóta pedig a Juventus mezét viseli, jóban és rosszban egyaránt. A pármaiakkal sem volt sikertelen (megnyerte az Olasz Kupát és az UEFA-kupát is 1999-ben), de az igazi trófeagyűjtés a Juventusban kezdődött. Immár kilencszeres bajnok, de úgy, hogy kettőt elvett a csapattól a szövetség – amúgy tizenegyszeres lenne. Négyszeres Olasz Kupa-győztes, azzal az apró finomsággal, hogy a múlt héten, a Milan ellen szerepelt életében először megnyert kupadöntőben.
A nemzetközi porondon jutott neki három BL-döntő, akadt olyan, amelyiknek a szétlövésében két tizenegyest is hárított, mégsem tudta soha megnyerni a serleget. Ez marad az egyetlen fájó pontja a pályafutásának.
A válogatottal felült a legmagasabb trónra. Már az 1998-as világbajnokságon is ott volt, de nem védett. 2002-ben igen, Byron Moreno, az ecuadori játékvezető állította meg az olasz csapatot. 2006-ban már senki sem tudta. Marcello Lippinél ő volt az első számú kapus, kiváló formában érkezett Németországba, lelkileg nem törte meg a Calciopoli, a vesztegetési botrány.
Hét mérkőzésen mindössze két gólt kapott, egyiket sem akcióból.
Buffon 453 percen keresztül nem kapott gólt, ezzel 64 percnyire megközelítette a szintén olasz Walter Zenga 1990-es, mindmáig élő vb-rekordját. Előbb a Squadra Azzurra második csoportmeccsén saját játékosa, Cristian Zaccardo talált be a saját kapujába, majd a döntőben Zinedine Zidane büntetőből rúgott gólt neki. Senki más. Gianluigi Buffont választották az ausztrálok elleni mérkőzés után a meccs emberének, s
megkapta a torna legjobb kapusának járó Lev Jasin-díjat.
Második lett Fabio Cannavaro mögött a 2006-os Aranylabda-szavazáson, s felháborodott a nagyvilág azon, hogy a FIFA választásán csak nyolcadik lett a posztja miatt kissé háttérbe szorított kapus. Buffon akkor volt a pályafutása csúcspontján, s egészen kivételes klasszisát jelzi, hogy még 12 évvel később is bajnoki címet nyert a Juvéval. Nála több vb-keretben (1998, 2002, 2006, 2010, 2014) senki sem szerepelt, persze vannak, akik ugyancsak ötig jutottak. Ezért (is) nagy kár, hogy idén nem lehet ott Oroszországban.
A maga 176 válogatottságával Buffon minden idők legtöbbszörös olasz válogatottja, s a világon is csupán három játékos előzi meg.
Európában senki. Ősszel ő kapta a FIFA első ízben kiírt, kifejezetten kapusok számára létrehozott díját (The Best FIFA Goalkeeper award). Jobb helyre nem is kerülhetett volna.