Fájdalom: nem! A legutóbbi, az amerikai kontinensen rendezett világbajnoksággal, az 1994-es, az Egyesült Államokban játszott World Cuppal kezdődően hasonlítottuk össze a tornákat és a tendenciákat. Ennek alapján érdemes kontinensről kontinensre, ha úgy tetszik, szubkontinensről szubkontinensre menni.
DÉL-AMERIKA: Éppen az 1994-es torna volt a(egyik) mélypont, tegyük hozzá, az volt az utolsó, amelyen 24 csapat vett részt. Négy dél-amerikai került a mezőnybe, ötven százalékuk került a nyolcaddöntőbe, Brazília és Argentína. Bolívia és Kolumbia kiesett. Négy évvel később, Franciaországban ötből négy nyolcaddöntős lett, azaz nyolcvan százalék.
2002-ben a nyolcvanból negyven lett, a négy továbbjutóból kettő. Elsősorban az argentinok kudarca okozott meglepetést, az Albiceleste 1962 óta, ha eljutott a tornára, csak akkor esett ki a csoportkör után. 2006-ban csak négy dél-amerikai válogatott indult, hárman bejutottak a nyolcaddöntőbe. 2010-ben aztán még tovább javult a mérleg, felülmúlhatatlan teljesítménnyel, ötből öt jutott a legjobb tizenhatba.
Százszázalékos teljesítményt értek el - s most egyelőre még tekintsünk el attól, hogy aztán milyen gyorsan leáldozott a csillaguk. 2014-nél járunk, a hatból öt bejutott a nyolcaddöntőbe, ez 83,33 százalékos teljesítmény. Csak Ecuador esett ki.
1994: 50 százalék, 1998: 80 százalék, 2002: 40 százalék, 2006: 75 százalék, 2010: 100 százalék, 2014: 83,33 százalék.
ÉSZAK- ÉS KÖZÉP-AMERIKA: Ha van térség, amelyik előrelépett, az a Concacaf-zóna, hivatalos nevén az Észak- és közép-amerikai, valamint karibi zóna. Még soha nem jutott három képviselője a nyolcaddöntőbe a csoportmérkőzéses szakaszból. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Mexikó törzstag a nyolcaddöntőkben, s az Egyesült Államok is gyakori szereplő. Costa Rica ellenben csak egyszer, 1990-ben élte túl a csoportkört. 1994-ben kettőből kettő bejutott a kieséses szakaszba, Mexikó és a házigazda US Team.
Franciaországban Jamaica is indult, sem a Reggae Boyz alakulata, sem az Egyesült Államok nem jutott túl a csoportkörön. 2002-ben ismét három csapata volt a zónának, kettő, Mexikó és az USA továbbjutott, Costa Rica kiesett. Németországban ismét csak a mexikóiak tartották a frontot, Costa Rica és az Egyesült Államok, valamint az újonc Trinidad és Tobagó könnyűnek találtatott. 2010-ben a két állandó szereplő mellé Honduras jutott még ki a térség képviseletében, a mexikóiak és az Egyesült Államok játszhatott a nyolcaddöntőben.
Miután tavaly Mexikó megnyerte a pótselejtezőjét, ismét négy válogatott képviselte-képviseli Brazíliában a térséget. Három tovább is jutott - a 75 százalék, az "otthoni" 1994-es tornán kívül a mostani a legjobb szereplés százalékban. A csapatok száma szerint pedig a csúcs.
1994: 100 százalék, 1998: 33,33 százalék, 2002: 66,66 százalék, 2006: 25 százalék, 2010: 66,66 százalék, 2014: 75 százalék.
EURÓPA: 1994-ben a 24 résztvevő több mint a fele, 13 európai válogatott volt, azóta sem fordult elő ilyen túlsúly az indulók között. A tizenháromból tíz bejutott a legjobb tizenhat közé, csak az orosz, a görög és a csoportgyőztessel azonos pontot gyűjtött, de utolsó norvég válogatott bukott el. 1998-ra megváltoztak az arányok, a 32 csapat között 15 volt az európai.
Kétharmaduk jutott be a legjobb tizenhatba - ez hasonló volt az amerikai World Cup dominanciájához: a 16-ból 10 volt európai. A Távol-Keleten alig romlott a mérleg, 15-ből kilenc jutott tovább, ez sem jelentett szignifikáns változást. Négy évvel később, a németországi tornán már "csak" 14 európainak volt hely, de a többség jól teljesített, ismét tíz csapat jutott a mi kontinensünkről a nyolcaddöntőbe.
Mindeddig az volt az utolsó Európában rendezett labdarúgó-világbajnokság, talán ez az oka, talán a minden korábbinál zsúfoltabb futballnaptár, de a 2010-es és a 2014-es torna a mi kontinensünk csapatainak visszaesését mutatja - legalábbis ami a mennyiséget illeti. A minőségre ugyanis nem lehetett panasz Dél-Afrikában: igaz, hogy csak hat európai válogatott szerepelt a legjobb tizenhat közül, de abból három, a spanyol, a holland és a német, elhozta az első három helyet. Brazíliában, a négy évvel korábbival megegyezően, a 13-ból hat élte túl a csoportszakaszt.
De az a következő két hét kérdése lesz, hogy a német és a holland válogatott meg tudja-e ismételni, vagy akár felül tudja-e múlni a dél-afrikai szereplését.
1994: 76,92 százalék, 1998: 66,66 százalék, 2002: 60 százalék, 2006: 71,42 százalék, 2010: 46,15 százalék, 2014: 46,15 százalék
AFRIKA: 1994 óta nőtt az afrikai csapatok száma, finoman szólva is ellentmondásos a földrész futballjának megítélése. Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a nigériai válogatott közel sem olyan erős, mint húsz éve volt, s hogy nincs az eddig látottak alapján olyan szereplője a térségnek, amelytől ne lenne óriási bravúr a nyolc közé jutás.
Pelé lassan negyedszázada jövendöli az afrikai futball nagy áttörését, de ami nem sikerült az 1990-es kameruni, az 1994-es nigériai, a 2002-es szenegáli, vagy akár a 2010-es ghánai válogatott, az nagy valószínűséggel nem fog idén sikerülni sem a Szuper Sasoknak, sem az algériaiaknak. Nemhogy a világbajnoki cím, az elődöntő is álom maradt idáig Afrikának.
Ugyanakkor rögzítsük azt is, hogy először van a nyolcaddöntőben két afrikai csapat, s ha nincs a 93. percben a görögök tizenegyese, most akár afrikai csodáról is beszélhetnénk, emlegetve, hogy három afrikai is túljutott a csoportszakaszon.
1994: 33,33 százalék, 1998: 20 százalék, 2002: 20 százalék, 2006: 20 százalék, 2010: 16,66 százalék, 2014: 40 százalék
ÁZSIA: E kontinens kaphatja a csoportszakasz után a legrosszabb bizonyítványt, az új-zélandiak 2010-es meglepően jó szereplése ellenére az ausztrálok "átigazolása" óta súlytalan óceániai zónán kívül (amelynek legerősebb képviselője 2014 előtt elbukott a pótselejtezőn) csak az ázsiainak nincs képviselője a nyolcaddöntőben. Sőt: a legutóbbi hat tornán csak az ázsiaival fordult elő - háromszor is, 1998-ban, 2006-ban és 2014-ben -, hogy egyetlen a tornán szereplő csapata sem élte túl a csoportszakaszt.
Mindez azért is érdekes, mert a hazai rendezéssel is magyarázható nagy felfutás (2002-ben a japánok és a dél-koreaiak is eljutottak a nyolcaddöntőbe) után 2010-ben a dél-koreaiak és a japánok ismét bejutottak a legjobb tizenhat közé. Brazíliában erre a négy képviselőből egyiknek sem volt esélye, a számítások szerint a dél-koreaiak a 27., az irániak a 28., a japánok a 29., az ausztrálok a 30. helyen végeztek. 1990 óta először fejeződik úgy be a futball-világbajnokság, hogy az ázsiai zóna csapatai meccset sem tudtak nyerni.
