David Robert Joseph Beckham 1975. május 2-án született a londoni Leytonstone-ban. Igaz, de ez így túl hivatalos. A történet 1975-ben, Kelet-London egy tipikus, vöröstéglás házában kezdődött. Ted és Sandra Beckham középső gyermeke akkor született meg. Az apa - foglalkozása szerint háztartási gépek szerelője - londoni létére óriási Man United-szurkoló volt, a fiát minden karácsonyra meglepte a klub legújabb mezével.

A srác szinte állandóan abban flangált. Jóformán csak fürdésnél és alvásnál bújt ki belőle. Amikor a Ridgeway Rovers trikóját kellett magára húznia, akkor sem vette le. Legfeljebb ráhúzta az "egyentrikót". Ez az alakulat - élete első klubja - amolyan gyerekcsapat volt London keleti felében. Nem túlzás, Beckham későbbi karrierje tette nevezetessé. Becks 115 mérkőzésen 101 gólt szerzett a színeiben...

Davidről hamar kiderült, hogy különleges érzéke van a futballhoz. Híre lassan túlszállt a kerület határain. A közeli West Ham United, s az Arsenal és a Tottenham is érdeklődött iránta, de Ted Beckham hallani sem akart arról, hogy a fia ne a Manchester Unitedben futballozzon.
Mindössze tizenegy éves volt, amikor a szülei beíratták a Bobby Charlton futballiskolába, Manchesterbe. Ez tulajdonképpen inkább egy tanfolyam volt, de a lényeg: a legjobbak, így David is, az Old Traffordon is pályára léphettek! Ráadásul Becks nyert a szemeszter végén egy jutalomutat: Bobby Charlton kéthetes "tanulmányútra" küldte a Terry Venables által dirigált, Mark Hughest és Gary Linekert is soraiban tudó Barcelonához. David ott döntötte el "véglegesen", hogy profi futballista lesz. S álmodozott arról, hogy erre az Old Traffordon lesz lehetősége.

Szerencséjére a klub tehetségkutatói nem tévesztették szem elől. 1991 júliusának egy meleg reggelén a MU emberei megjelentek a Beckham família lakásán, hogy "inasszerződést" (trainee) ajánljanak a középső gyereknek. A fiúra az "inasok" szokásos sorsa várt Manchesterben. Pucolta az öltözőt, s a profik cipőjét, hordta a vizet azoknak az edzésre - s persze futballozott.

Későbbi keresetéhez szinte ingyen, de azt a pénzt talán nagyobb örömmel vette át, mint az utóbbiakat. Hogy neki fizessen azért a Manchester United, hogy itt futballozik? Ez számára maga volt a csoda.

Tizenhét évesen egyik legjobbja volt a Manchester United ifjúsági FA-kupát nyerő gárdájának. Nem csoda, hogy a "vörös ördögök" ifjai hódították el a legtekintélyesebb angol korosztályos trófeát: soraikban négy későbbi válogatott játékos domborított. Gary Neville volt a csapatkapitány, a középpályán Nicky Butt, David Beckham és a walesi Ryan Giggs ügyködött. Akkorra már mindegyikükkel "inasszerződést" kötött a klub, sőt joggal számíthattak arra, hogy előbb-utóbb felkerülnek az első csapat tagjai közé. David például már 1992. szeptember 23-án játszott a profik között, Brightonban, egy Ligakupa-mérkőzésen. Aztán hosszú ideig semmi... Pedig bő négy hónappal később - pontosan 1993. január 29-én - a Manchester United profi játékosa lett. Nagy napja volt ez az ifjaknak, Gary, Nicky és Paul Scholes is ugyanazon a napon lett igazi "vörös ördög".

Beckham viszont ettől még sem az 1992-1993-as, sem pedig az 1993-1994-es idényben nem játszott bajnoki mérkőzést az első csapatban. Igaz, Alex Ferguson újra beállította a nagyok közé, de nem bajnoki, hanem Bajnokok Ligája-mérkőzésre, a Galatasaray ellen, 1994 decemberében. Két hónappal később, 1995 februárjában - rövid időre - a MU kölcsönadta őt a negyedik ligában szereplő Preston North End gárdájának. Bobby Charlton is játszott ott hajdanán... David nem szomorkodott sokat a kölcsönzés miatt, tudta, visszavezet majd az út az Old Traffordra. Ferguson áprilisra már visszarendelte az Old Traffordra, s a hónap második napján Becks végre bemutatkozhatott a Premier League-ben. Az első igazán pazar szezonja az 1996-1997-es volt - ennek végén választották a kollégák az esztendő legjobb fiatal játékosának.

Sokat nyomott a latban a Wimbledonnak 1996. augusztus 17-én lőtt gólja a Selhurst Parkban: jobbal, vagy hetven méterről ívelt a kapuba. A varázslatos, Wimbledon elleni gól mintha égi jeladás lett volna: attól a naptól kezdve egymást követték a sikerek. Szeptember 1-én, a moldovaiak ellen debütált a nagyválogatottban, sőt, szinte azonnal állandó csapattaggá vált a háromoroszlános mezben. Valamennyi vb-selejtezőn játszott, az angol válogatott egyik legbiztosabb kezdőjátékosa lett. Az idény végén főszerepet játszott a Tournoi de France megnyerésében.

Beckham nagyon készült a franciaországi világbajnokságra. Glenn Hoddle pedig sokáig gondolkodott azon, rábízza-e az angol válogatott dirigálását a - bármilyen furcsa is - nemzetközi porondon rutintalan, a nagy tornák légköréhez még nem szokott ifjú sztárra. "Ha Hoddle úgy gondolja, hogy legyek kapus, én még azt is vállalom, csak hogy ott lehessek!" - tett David Beckham hűségesküt szereplése mellett.

Ám a kapitány először csak a kispadra ültette, rutinosabb játékosokkal, Ince-szel és Battyvel vágott neki a tornának. A második, a románok elleni meccsen viszont már Becks beállt csereként, s nem vallott szégyent. A kolumbiaiak ellen már kezdhetett, s a 30. percben pazar szabadrúgás-góllal tette le a névjegyét. A meccs után azt írta a Daily Mail, hogy "Shearer, Owen, Beckham és a többiek játékának üzenete: reszkess világ!"Az ünnepelt David négy nappal később már közellenség volt. Mert 1998. június 30-án felemelte a lábát. Ez, mondjuk, egy futballista esetében nem feltétlenül járna tragikus következményekkel, az említett azonban kivételes eset volt. A felemelt lábbal ugyanis - a földön fekve - megrúgta Diego Simeonét, az argentinok csapatkapitányát. A Daily Mirror - némi nagyvonalúsággal, a cserejátékosokról tudomást sem véve - a következő szalagcímmel tudósított másnap reggel a mérkőzésről: "Tíz hős és egy hülye gyerek!"

A rúgás amúgy nem fájhatott az argentinnak, ő mégis eljátszotta a "nagyhalált". Mindez viszont nem változtat semmit azon az alaptényen, hogy a dán Milton Nielsen a szabályokat alkalmazva, jó döntést hozva állította ki a szándékosan, indulatból szabálytalankodó fiatal angolt.

A háromoroszlánosok - hiába játszottak emberhátrányban is remekül a folytatásban, hiába tartották 73 percen keresztül az eredményt - a tizenegyesrúgásokban kiestek. Anglia nagy része szerint azért, mert David Beckham ostoba szabálytalansága miatt kiállíttatta magát. A legjellemzőbb lapvélemény szerint "David Beckham kiejtette Angliát a világbajnokságról".

Anglia "Manchesteren kívüli" vagy ha úgy tetszik az "Old Trafford vonzáskörzetén" kívüli része azonban nehezen akart megbocsátani az álmok összetörőjének. A sajtó sem igazán kímélte: "Beckham halott, éljen Owen!" - írta például az egyik bulvárlap arra utalva, hogy új sztárja van az angol futballnak. Még "okosabb" laptársa olyan darts táblát készített, amelyen húsz utált sztár mellett a huszonegyedik, a középpontban lévő David Beckham volt. Rájuk lehetett célozni. A hozzátartozó szöveg: "Még keserű? Töltse ki a mérgét a mi David Beckham darts táblánkon!" Kedves, nem?

Néhány héttel később, az Arsenal elleni idénynyitón rosszul játszott. Õ is és a csapat is. Utóbbi a Leicester elleni első bajnokin is. A "rókák" már 2-0-ra vezettek. David úgy hajtott, mint még talán soha. Aztán Teddy Sheringham szépített, s az utolsó percben Becks varázslatos szabadrúgás gólt csavart a házigazdák hálójába. Három másodperccel később már az egész csapat a nyakába csimpaszkodott. Mindenki azonnal érezte, David kevés fontosabb gólt lőtt ennél. Nem a megszerzett pont, hanem a saját lelke miatt. S aztán jöttek sorra a meccsek - s Beckham szinte nem tudott rosszul játszani. Alex Ferguson nem is titkolta a szezon után, számára David volt az év legjobb játékosa. 

4

"A szezon bizonyos szakaszaiban igyekeztem pihentetni a kulcsjátékosokat is. Davidet azonban nem. Õ volt a vezéregyéniség, akiről mindenki példát vehetett. Borzasztó lelki teherrel kezdte az idényt, de túljutott a problémáin. Alighanem ma ő a Manchester United legértékesebb játékosa" - mondta.

Nem akármilyen szezon volt az: a klubtörténet legsikeresebb szezonja, a triplázás éve. Beckham sikert sikerre halmozott, s nemcsak a pályán. A magánéletben is. Július negyedikén feleségül vette Victoria Adamst, a Spice Girls nevű, világhírű együttes sztárját. Bizonyos Posh Spice-t. A bulvárlapoknak egyébként a kapcsolat eleje óta állandó témát jelentett Posh és David együttese. A Sun például a szerelem nyilvánosságra kerülése és az esküvő napja között csak a címlapon tizenkétszer számolt be kettejükről. A bulvárlap már az esküvő másnapján szavazásra hívta fel olvasóit, tudakolva, ki Anglia legnépszerűbb ifjú párja. Posh és David, vagy a királyi család legújabb házaspárja, Sophie és Edward. Az eredményhirdetéshez nem kellett megvenni a következő számokat, mindenki tudta, melyik duóra voksolnak többen.

David Beckham 1999 végére nemcsak a világ legjobban beadó futballistájává, hanem a földkerekség második számú labdarúgójává avanzsált. Utóbbi szavazáson második lett 2001-ben is. A France Football aranylabda-szavazásán és a FIFA - a világ szövetségi kapitányainak bevonásával megejtett - ankétján is második lett a brazil Rivaldo mögött.

Az elkövetkező években David Beckham nem csak a legnépszerűbb, de a legjobban kereső futballista is lett a világon. Legalábbis ezt a következtetést is levonhatjuk abból az összeállításból, amelyből kiderül, hogy 2002-ben egyetlen más sportoló nevét sem ütötték be többször a Google nevű internetes keresőrendszer használói. (Talán érdekes az ezzel kapcsolatos élcsoport: 1. David Beckham, 2. Anna Kurnyikova, 3. Ronaldo, 4. Kobe Bryant, 5. Zinedine Zidane, 6. Vince Carter, 7. Allen Iverson, 8. Serena Williams, 9. Tiger Woods, 10. Venus Williams).

Becks igazi médiasztár lett. Ugyancsak 2002-ben, azaz utolsó otthon töltött teljes évében átvette Prince Naseem Hamedtől a legtöbbet kereső, 30 éven aluli brit sportsztár titulust, s a nem kifejezetten sportprofilú Company magazinban megválasztották a világ legszexisebb férfiújának. (Mögötte a sorrend: 2. Robbie Williams, 3. Brad Pitt, 4. Josh Hartnett, 5. Hugh Grant, 6. George Clooney, 7. Jude Law, 8. Tom Cruise, 9. Enrique Iglesias, 10. Gareth Gates.)

Sven-Göran Erikssonnál, az angol válogatott svéd szövetségi kapitányánál a válogatott csapatkapitánya lett, 2000-2001-ben hét vb-selejtezőn 623 percet játszott, ám alighanem az utolsó a legemlékezetesebb. A görögök ellen, a záró meccs 92. percében lőtte káprázatos szabadrúgásból az egyenlítő gólt, amely a döntőbe jutást jelentette.

Szinte hisztérikus hangulatba kergette Angliát, amikor Aldo Duscher 2002 áprilisában durva belépőjével eltörte a lábközépcsontját. Aztán a vb-re mégis felgyógyult, az argentinok elleni csoportmeccsen ő vállalta el és rúgta be sikeresen a csapata javára megítélt büntetőt. Nem rajta múlt, hogy a csapat végül a negyeddöntőben kapitulálni kényszerült a brazilokkal szemben. 2005 végén már 50. alkalommal vezette ki csapatkapitányként a pályára az angol válogatottat.

Régen messze nem az egykori londoni kisfiú volt már, akit Alex Ferguson megismert. S ezt a Főnök (Gaffer) nehezen emésztette meg. Ennél nehezebben talán csak Victoria Adams társaságát viselte, meggyőződése volt ugyanis, hogy a futball iránt feltétlenül rajongó Davidet a felesége csábította "rossz" útra, a partik, a showbusiness világába. Kettejük, mármint Sir Alex és Becks ellentéte 2003 tavaszára szinte már kezelhetetlenné vált. S csak olaj volt a tűzre a március eleji, úgynevezett "hegek háborúja" (Scar wars).

Természetesen a bulvársajtó plankolta fel az ügyet. Jelesül a Sun, amelyik egyfelől szívesen hirdeti magát a világ legjobb bulvárlapjának, másfelől sokszor állt már elő hajmeresztő történetekkel. Két nappal az Arsenal elleni hazai kupavereség után a lap exkluzív anyagot közölt arról, hogy szombat délután, a meccs után Sir Alex meglehetősen feldúltan berontott az öltözőbe, s heveskedése odáig fajult, hogy mérgében egy jól irányzott jobblábas lövéssel egy futballcipővel fejbe rúgta David Beckhamet. A fémstopli felszakította Becks bal szeme fölött a bőrt, vérezni kezdett. A csapatorvos két öltéssel varrta össze a sebet. A Man United akkori hetese - volt gondja bőven, lábsérülést szenvedett, ki is kaptak, utána a menedzser fejbe rúgta, ráadásul nehezen hihető, hogy nem fájt maga a seb - nem várta meg a játékosok meccs utáni szokásos összejövetelét, hanem Victoria és a nagyobbik fia, Brooklyn társaságában beült egy autóba, s hazament.

A sérülés hírére Madame Tussaud híres panoptikumában már heget és sebtapaszt varázsoltak Becks viaszfejére, a BBC pedig felhívta a szülők figyelmét arra, vigyázzanak még jobban a sztárral azonosulni vágyó gyerekeikre, nehogy azok sebet ejtsenek magukon. A brit közszolgálati médium találgatásokba bocsátkozott a tárgyban, hogy az 1998-as mama kedvence, a 2000-es hosszú hajas, a 2001-es Kojak-, a 2002-es irokéz és a 2003-as Mini VoKuHiLa frizura után ezúttal a sérült szemöldökkel teremt-e divatot, amit alkalmasint elnevezhetne Frankensteinről is. David becsületére legyen mondva, nem beszélt senkinek a történtekről. Nem követelt bocsánatkérést, s nem sajnáltatta magát. A Manchester United is igyekezett meglehetősen szőrmentén kezelni az ügyet, a klub tartotta magát eredeti álláspontjához, nem történt olyasmi, amiről a bulvársajtó beszámolt, egyébként is, az öltözőben történtek a csapat belügyét képezik. 

5

6

A teljes képhez tartozik: később kibékült Fabio Capellóval. Sőt, az olasz "mister" visszahívta a válogatottba. Korábban visszahívta már Steve McClaren is, noha korábban nagyon kevesen hitték, hogy az amerikai Major League Soccerből is van út az angol nemzeti tizenegybe. 2007. augusztus 22-én az első játékos lett, aki nem európai egyesületből bekerült a háromoroszlánosok közé. 2008. március 26-án Billy Wright, Bobby Charlton, Bobby Moore és Peter Shilton után David Beckham lett az ötödik angol, labdarúgó, aki 100. alkalommal is magára ölthette a válogatott mezét.

2009. március 28. óta ő az angol válogatott történetének legtöbbszörös válogatott mezőnyjátékosa, a válogatottbeli pályafutását 115 válogatott meccsel a háta mögött zárta. Ugyanakkor sérülése miatt nem tudott részt venni a 2010-es világbajnokságon, s csalódással vette tudomásul, hogy nem vehetett részt játékosként a 2012-es londoni olimpián - a rendezési jog elnyeréséért egyébként Beckham is sokat tett. Szerepelt aztán az ötkarikás játékokon, de "csak" a megnyitón.

A Los Angeles Galaxyben 2012 végéig 115 mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett, két bajnoki címet nyert. Ennél is fontosabb a szerepe az európai soccer amerikai népszerűsítésében. 2013 elején, a téli átigazolási időszakban a Paris Saint-Germain együtteséhez igazolt. Itt már megtehette és megtette azt, hogy fizetését egyszerűen felajánlotta jótékony célra. A PSG-ben 12 meccset játszott, itt is bajnoki címet nyert.

David Beckham számára hamarosan új élet kezdődik. Marasztalja a PSG, de nem lenne meglepő, ha akár az angol szövetség, akár a Manchester United is igényt tartana a hírnevére, a népszerűségére. A futballistát nem látjuk többé. De hát évek óta tudjuk: David Beckham már régen több egy - kiváló - futballistánál.