eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Crespóé az argentinok szombati első gólja

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) illetékes bizottságának állásfoglalása szerint Hernan Crespo szerezte az argentin válogatott egyenlítő gólját a mexikói csapat elleni szombati nyolcaddöntős mérkőzésen.

A lipcsei találkozó 10. percében Juan Roman Riquelme végzett el szögletet a jobb oldalról, Crespo ugrott a labdáért, ám - többszöri visszajátszás alapján - úgy tűnt, a tisztázni szándékozó Jared Borgetti megelőzte őt, és a hálóba fejelt.
/>
/>"A felvételek elemzése alapján a technikai bizottság úgy foglalt állást, hogy Crespo lábán irányt változtatva került a labda a kapuba, így övé a gól" - jelentette be vasárnap Markus Siegler, a FIFA kommunikációs igazgatója.
/>
/>A mérkőzést követően a nagy nemzetközi hírügynökségek többsége Borgettit adta meg gólszerzőnek, és a helyzetleírásnál is öngólt említett.
/>
/>A FIFA némiképp meglepő döntésének magyarázatául szolgálhat Siegler kijelentése, mely szerint a szövetség már a világbajnokság előtt jelezte, hogy a kétes esetekben a támadókat favorizálja, ezzel is csökkentendő az öngólok számát.
/>
/>A hosszabbításos mérkőzést az argentinok nyerték 2-1-re. Crespo a neki ítélt találattal immár háromgólos.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 12:36
×
×
×
×