Magyarország mégis kéri az Európai Uniótól a helyreállítási alapból igényelhető teljes hitelösszeget. A miniszterelnök tavaly még arról beszélt, hogy nem hívják le a kedvező kamatozású kölcsönt, most viszont levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy Budapest lehívná mind a 3400 milliárd forintnyi hitelt. Orbán Viktor a döntést a háború gazdasági hatásaival, a szankciók következményeivel és a menekültáradattal indokolta. A miniszterelnök sürgette, hogy Magyarország a lehető leghamarabb hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors és rugalmas felhasználását.

Jelentősen megemelte inflációs várakozását és csökkentette növekedési előrejelzését a jegybank. A kamatdöntés után közzétett előrejelzés szerint idén 7,5 és 9,8 százalék közé teszik a várható pénzromlást, és 2,5 és 4,5 százalék közé a várható GDP növekedést. Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt monda, hogy a rövidtávon a háború és a szankciók határozzák meg az infláció és a GDP alakulását, középtávon pedig az inflációt nevezte a nagyobb kockázatnak. Emiatt a kamatemelési ciklust nagyobb lépésekben folytatja a jegybank. Ma 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. Ugyancsak száz bázisponttal módosította a kamatfolyosót is, amelynek felső széle most 7,4 százalék.

Az ellenzéki összefogás párjai szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatemelése a Fidesz-kormány összeomló gazdaságpolitikájának újabb következménye. Azt írták: az infláció, az áremelkedés és az ingatag lábakon álló forint is annak az eredménye, hogy a Fidesz képtelen hatékonyan fellépni a magyar gazdaság érdekében. Az ellenzéki pártok úgy fogalmaztak, a kormányváltást követően az új kormány feladata lesz, hogy előkészítse a stabil és erős euró bevezetését, és megszabadítsa a magyar családokat a folyamatos drágulás hatásaitól.

Felkereste a BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontot reggel Orbán Viktor miniszterelnök. A Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezután csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket.

A fővárosi önkormányzat eddig kétezer, Ukrajnából érkezett menekültnek nyújtott szállást és mintegy 25 ezer adag ételt osztott ki – közölte az általános főpolgármester-helyettes. Kiss Ambrus elmondta, hogy az adatok szerint a budapesti vasúti pályaudvarokon az elmúlt napokban csökkent a terhelés. Közölte: jelenleg körülbelül 250 embert szállásoltak el hosszú távra - jegyezte meg. A főpolgármester-helyettes beszélt arról is, hogy átlagosan napi 500-600 ember jut élelemhez, a kapacitás pedig napi ezer emberig bővíthető. Kiss Ambrus elmondta, hogy eddig körülbelül nyolcvanmillió forintba kerültek a menekültügyi intézkedések.

Ukrajna területi kérdésekben nem enged Oroszországnak – jelentette ki az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a BBC ukrán adásának nyilatkozott. Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. Hangsúlyozta, hogy naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba.

A legrosszabb esetben meghalnak, de soha nem adjuk meg magunkat - jelentette ki a kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén. Vitalij Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag. Úgy fogalmazott, hogy fegyverekre van szükségük, mert a világ egyik legerősebb hadseregével harcolnak.

Németország továbbra is elutasítja az Oroszország elleni büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra - közölte a német kancellár. Olaf Scholz hozzátette, hogy az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben.

Ismét emelkedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja több település szennyvizében. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján azt írta, hogy Budapesten, Békéscsabán, Egerben, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Zalaegerszegen tapasztalható emelkedő tendencia. A mintavételi pontok csaknem felét stagnálás jellemzi, míg a Budapest-környéki településeken, Pécsett és Veszprémben tovább folytatódott a csökkenés. A mintavételi helyek többségében a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja az "emelkedett" tartományba esik.

A WHO szerint több európai ország túl gyorsan enyhítette a koronavírus miatti járványügyi korlátozásokat. Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai részlegének vezetője úgy fogalmazott, hogy Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is túl "brutálisan" oldotta fel a járványügyi korlátozásokat és most az esetszámok hirtelen emelkedésével szembesülnek. A WHO európai régiójához tartozó 53 országból 18-ban emelkedik a fertőzöttek száma.