Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Bevételcsúcs volt a filmiparban, újdonságok jönnek

A magyar filmipar bevétele csúcsot dönt, a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés tavalyhoz képest.

A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az Origónak elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.

"Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak" - fogalmazott Káel Csaba.

A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését. Ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni - mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel.

A történelmi filmekről kifejtette: ezeket illetően még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.

A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a FILMIO-t, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban. "Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a FILMIO-n nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is".

Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. "Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba.

A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt,

rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és KIFÜ-vel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba".

Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. "Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében".

Terveznek egy régiós filmvásárt is, aminek része lenne, hogy a magyar filmeket a forgalmazóknak premier előtt bemutassák.

Kitért arra, hogy a filmkészítőknek olyan platformot akarnak teremteni, ahol minél több koprodukció születhet. "Budapestre tervezzük a helyszínét ennek a szakmai fórumnak, míg Veszprém és a régió a magyar filmek bemutatkozási helye maradna továbbra is" - fogalmazott Káel Csaba.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×