eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

Bevételcsúcs volt a filmiparban, újdonságok jönnek

A magyar filmipar bevétele csúcsot dönt, a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés tavalyhoz képest.

A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az Origónak elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.

"Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak" - fogalmazott Káel Csaba.

A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését. Ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni - mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel.

A történelmi filmekről kifejtette: ezeket illetően még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.

A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a FILMIO-t, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban. "Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a FILMIO-n nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is".

Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. "Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba.

A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt,

rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és KIFÜ-vel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba".

Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. "Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében".

Terveznek egy régiós filmvásárt is, aminek része lenne, hogy a magyar filmeket a forgalmazóknak premier előtt bemutassák.

Kitért arra, hogy a filmkészítőknek olyan platformot akarnak teremteni, ahol minél több koprodukció születhet. "Budapestre tervezzük a helyszínét ennek a szakmai fórumnak, míg Veszprém és a régió a magyar filmek bemutatkozási helye maradna továbbra is" - fogalmazott Káel Csaba.

Címlapról ajánljuk
Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

1981 és 1989 között jelent meg Szigethy Gábor népszerű könyvsorozata, a Gondolkodó magyarok. Olyan írásokat válogatott bele nemzeti nagyjainktól, írástudóinktól, melyek szerzőik saját életének és egyben a nemzet életének sorsfordító helyzeteit, válaszútjait, kérdéseit tudatosították - Szent Istvántól Babits Mihályig. A szerző a megjelent 56 kötet mindegyikéhez megvilágító erejű bevezető esszét írt, és három és fél évtized távlatából újraközölte azokat a júniusban megjelent Ezeréves utazásom című kötetében.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×