Hivatalba lépése után 9 hónappal, december 20-án élt először Sulyok Tamás államfő az egyik legfontosabb elnöki jogkörrel, a vétójogával. Két nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló jogszabályt azért nem hajlandó aláírni, mert indoklása szerint azokat súlyos jogtechnikai mulasztást vétve fogadta el az Országgyűlés, így javasolja, hogy azokat ismét tárgyalják, és újra szavazzanak róluk.

Az egyik az EU tagállamai és Kirgizisztán közötti partnerségi megállapodásról szóló törvény, a másik a polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény módosítása volt.

Sulyok Tamás vétói az első, enyhébb kategóriába tartoznak, vagyis csak politikai vétót gyakorolt - írja a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy nem durva, alaptörvény-ellenességet talált a jogszabályokban. Még csak nem is tartalmi kifogásai voltak, hanem jogtechnikai jellegűek, vagyis az elfogadás módját kifogásolta. Az államfő indoklása azonos volt, bírálta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatos módosítókkal alapvetően változtattak a szövegeken, így a képviselők nem tudtak megfontolt döntést hozni.