Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Ausztria "ellentételezést" követel Berlintől

A német diákok elárasztják Ausztria felsőoktatási intézményeit, ezért utóbbiak anyagi ellentételezést követelnek a német féltől, amire az őszi szemeszter megkezdése szolgáltat ürügyet.

Az alpesi országban tavaly eltörölték a tandíjat, miáltal az ottani egyetemek, főiskolák még vonzóbbá váltak az északi szomszédból érkező fiatalok szemében. Osztrák rektorok, egyes pártok és a diákönkormányzatok keddi lapjelentések szerint azt akarják, hogy emiatt a német fél járuljon hozzá az osztrák egyetemek finanszírozásához.

Németországban csaknem minden tartományban fizetni kell a felsőoktatásban való részvételért, a tandíj átlagosan 500 euró (135 ezer Ft) szemeszterenként.

2000-ben az Ausztriában tanuló német diákok aránya még mindössze 2,6 százalék volt. Az idei tavaszi szemeszterben viszont már elérte a 7,3 százalékot. Abszolút számokban ez 18 ezer beiratkozott német egyetemistát jelentett. A 2009.évi őszi szemeszterre az intézmények még több német diákkal számolnak.

Az ORF rádió riportja szerint a német határhoz közel fekvő Salzburg egyetemén az újságíró szakra beiratkozott elsőéves hallgatók fele német; pszichológia szakon arányuk eléri a háromnegyedet.

"Megtehetjük-e az osztrák adófizetőkkel azt, hogy Közép-Európa nagy része számára ingyen bocsássa rendelkezésre az egyetemi infrastruktúrát, csak azért, mert nálunk ingyenes a felsőoktatás?" - tette föl a kérdést Karlheinz Töchterle, az innsbrucki egyetem rektora.

Ebben az intézményben jelenleg 3000 német diák folytatja tanulmányait. Töchterle szerint anyagi ellentételezés és tandíj nélkül ezt az egyetemek, főiskolák már nem bírják elviselni. Hasonló nézetet vallanak az ellenzék pártjai, nevezetesen a BZÖ és a Zöldek is.

Johannes Hahn tudományügyi miniszter (ÖVP) viszont nem akar pénzt a német féltől. Szerinte az osztrák felsőoktatási mérleg kiegyensúlyozott, elvégre sok osztrák fiatal végzi tanulmányait külföldi egyetemeken. A miniszter úgy véli, a problémát a felvehető diákok számának korlátozásával kellene megoldani azokon a szakokon, amelyekre Németországban is "numerus clausus" van érvényben.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×