Vörös Győző a sajtótájékoztatón elmondta: a könyv célja, hogy bemutassa a magyar egyiptológusok négy nemzedékét, kilenc régészeti misszióját, s 12 egyiptomi templomfeltárást, mivel "a sors úgy hozta, hogy a kutatások elsősorban műemlékekhez, azokon belül is a templomépítészet ókori emlékeihez kötődtek".

Mint hangsúlyozta, nagyon kevés ország büszkélkedhet olyan műhellyel az ókori keletkutatás terén, s olyan, több nemzedék által felhalmozott tudással, mint Magyarország.

Saját pénzen kutatott

Back Fülöp, a párizsi székhelyű Orosdi-Back Világkereskedelmi Vállalat társtulajdonosa, "mai fogalmak szerint multimilliárdos", 1907-ben határozta el, hogy saját költségén ásatásokba kezd, s a leletekkel megajándékozza "szeretett szülővárosát, Budapestet".

"Az ásatások igen sikeresnek bizonyultak. Nemcsak óbirodalmi sírokat tártak fel, de egy templomot is felfedeztek, I. Ptolemaiosz Szótér fáraó templomát, csodálatosan szép hieroglifikus feliratokkal és domborművekkel" - mondta Vörös Győző, hozzátéve, hogy a fehér mészkőből faragott templomfal kövei ma a Szépművészeti Múzeum büszkeségei.

A kutatóé a leletek fele

Back Fülöp újabb koncessziós területet kapott, ahol egy, a Kr. e. III.-II. századi érintetlen ptolemaida-temetőre bukkant. 72 festett fakoporsóra, köztük aranyozott antropoid szarkofágra és óriási mennyiségű leletre bukkantak.

A korabeli szokások szerint a régészek kérhettek a leletek felét - Back Fülöp része 70 ládát töltött meg, amelyeket Budapest, Bécs, Krakkó múzeumainak ajánlotta fel.

Ferenc József császár 1909-ben magyar nemességet és "surányi" előnevet adományozott Back Fülöpnek, címerpajzsában az egyiptomi templom-hieroglifával, utalva arra, hogy egy új templomot fedezett fel.

A kötet a kairói Amerikai Egyetem megrendelésére hamarosan angol nyelven is napvilágot lát - közölte Vörös Győző.