Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Tolvajok és királyok kezében - a Szent Jobb története

Szent István napja alkalmából idén is megrendezték a hagyományos ünnepi szentmisét és az országos Szent Jobb-körmenetet Budapesten. Most megismerheti az ereklye történetét.

Az Szent Jobb története 1038. augusztus 15-én kezdődött. Az államalapító uralkodót ekkor temették el Székesfehérváron, a bazilika közepén álló szarkofágba.

A fehérvári káptalan azonban féltette a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet, ezért kivette azt a szarkofágból és elrejtette a bazilika alatti sírkamrában.

Ekkor történt, hogy a hit szerint csodás erővel bíró jobb kézfejet levágták és a templom kincstárában őrizték.

Kalandos évszázadok

Kalandos évszázadok következtek ezután. Egy Merkur nevű kincstárnok ellopta az ereklyét, és bihari birtokára vitte, ahonnan Szent László király hozatta vissza, és apátságot alapított tiszteletére megtalálásának helyszínén, a mai romániai Szentjobb nevű településen.

Ide zarándokoltak el a Szent Jobbhoz évszázadokon át a hívek.

A XV. században Székesfehérvárra vitték, majd a mai Dubrovnikba került, ahonnan Mária Terézia szerezte vissza. Az ereklyre Bécsbe, majd Budára került az angolkisasszonyokhoz.

<

A Szent Jobb ereklyetartója (képgaléria)

Mária Terézia volt az, aki elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának a megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től ez az esztergomi főegyházmegye feladata volt.

Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.

A háború évei

A II. világháború végén a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.

Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el a nagy király ereklyéjét, mely azóta is látogatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×