Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv

Tolvajok és királyok kezében - a Szent Jobb története

Szent István napja alkalmából idén is megrendezték a hagyományos ünnepi szentmisét és az országos Szent Jobb-körmenetet Budapesten. Most megismerheti az ereklye történetét.

Az Szent Jobb története 1038. augusztus 15-én kezdődött. Az államalapító uralkodót ekkor temették el Székesfehérváron, a bazilika közepén álló szarkofágba.

A fehérvári káptalan azonban féltette a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet, ezért kivette azt a szarkofágból és elrejtette a bazilika alatti sírkamrában.

Ekkor történt, hogy a hit szerint csodás erővel bíró jobb kézfejet levágták és a templom kincstárában őrizték.

Kalandos évszázadok

Kalandos évszázadok következtek ezután. Egy Merkur nevű kincstárnok ellopta az ereklyét, és bihari birtokára vitte, ahonnan Szent László király hozatta vissza, és apátságot alapított tiszteletére megtalálásának helyszínén, a mai romániai Szentjobb nevű településen.

Ide zarándokoltak el a Szent Jobbhoz évszázadokon át a hívek.

A XV. században Székesfehérvárra vitték, majd a mai Dubrovnikba került, ahonnan Mária Terézia szerezte vissza. Az ereklyre Bécsbe, majd Budára került az angolkisasszonyokhoz.

<

A Szent Jobb ereklyetartója (képgaléria)

Mária Terézia volt az, aki elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának a megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től ez az esztergomi főegyházmegye feladata volt.

Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.

A háború évei

A II. világháború végén a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.

Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el a nagy király ereklyéjét, mely azóta is látogatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×