Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Gubyk László / Facebook

Robert Fico szerint a szlovák-magyar együttélés fontos a stabilitás szempontjából

„A szlovák-magyar együttélés kérdése már nem politikai téma, ami választási kampányok része lenne” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök, miután hétfőn hivatalában látta vendégül a Magyar Szövetség elnökét és a felvidéki magyar párt alelnökét.

Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn a kormányhivatalban fogadta Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Pétert, a párt alelnökét.

A találkozón két téma került szóba:

  1. az önkormányzatok finanszírozásának kérdése, mellyel kapcsolatban a párt aláírásgyűjtésbe kezdett, és tízezer aláírással adta le a petíciót a pénzügyminisztériumban. A Magyar Szövetség a törvény átdolgozását kéri, a magassági kvóta és a nagysági szorzó eltávolítását szeretnék elérni
  2. a szlovák államnyelvtörvény tervezett módosítása, amely abban a formában, ahogy néhány hete kiszivárgott a kulturális minisztériumból, különösen hátrányosan érintené a Szlovákiában élő nemzetiségeket, mindenekelőtt a magyarokat. Korlátozná például a kisebbségi nyelvhasználatot a tömegközlekedésben vagy a postán, emellett jóval magasabb büntetéseket szabnának ki a törvényszegőkkel szemben.

Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a napunk.sk hírportálnak a találkozót követően elmondta, a miniszterelnök megerősítette, amit korábban már Juraj Blanár külügyminiszter és Peter Žiga parlamenti alelnök is jelzett, hogy

a kormány nem szándékozik olyan lépést tenni, amely hátrányosan érintené a kisebbségi nyelvhasználatot.

Őry Péter szerint ez azért is előrelépés, mert így már miniszterelnöki szinten kaptak garanciát arra, hogy ha a nyelvtörvény módosítása sértené a kisebbségi jogokat, akkor Robert Fico nem fogja azt jóváhagyatni a kormánytagokkal.

Gubík László pártelnök közölte a kormányfővel, hogy a szlovákiai magyarok jogainak és jólétének kiterjesztése számukra az első, emellett elkötelezett hívei a magyar-szlovák békés együttélésnek, és kifejezetten támogatják a két kormány eredményes együttműködését, ami elemi érdeke a felvidéki magyarságnak is.

Robert Fico a találkozó után a közösségi oldalán írt bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok békés együttélése egzisztenciálisan fontos az ország stabilitása szempontjából.

„Szlovákia miniszterelnökeként tisztában vagyok azzal, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű állampolgárokkal és a magyar politikai képviselettel azonos állásponton vagyunk az olyan kérdésekben, mint a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni küzdelem és mindenekelőtt az ukrajnai béke” – jegyezte meg Robert Fico.

A miniszterelnök leszögezte, hogy a szlovák-magyar együttélés kérdése már nem politikai téma, ami választási kampányok része lenne. Úgy fogalmazott, nagyra értékeli az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott „baráti és konstruktív” párbeszédet.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×