Infostart.hu
eur:
384.69
usd:
329.38
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja érkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek informális találkozójára Prágában 2022. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Várhelyi Olivér biztosjelölti pótvizsgára kényszerül, a Fidesz szerint "politikai cirkusz" zajlik

A magyar biztosjelöltnek írásbeli kérdésekre kell válaszolnia - már nem először - szóbeli meghallgatása után. A legtöbb magyar EP-képviselőt adó Fidesz képviselői szerint szakmailag nem lehet belekötni Várhelyi Olivérbe, és nem is történt ilyen.

Hosszú volt Várhelyi Olivér magyar EU-biztosjelölt szerda esti meghallgatása az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági, illetve Mezőgazdasági Bizottságában. Szakmai felkészültségét ráadásul írásban is meg kell erősítenie a Politico tudósítása szerint.

Posztja az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíció lenne.

A meghallgatás után a Megújuló Európa képviselőcsoport közleményben fejezte ki, hogy a biztos nem felelt meg minden elvárásnak, így egyelőre nem támogatják; Sara Matthieu, a Zöldek képviselője, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság koordinátora külön közölte, hogy nem győzte meg őt a politikus.

Az írásbeli "kör" határideje hétfő, addig kell visszaküldenie választ még felmerült kérdésekre. Azt követően a szakbizottságok vezetői egy újabb értékelő találkozót tartanak, amely után szavazás következik, ahol kétharmados többség szükséges a jelölt biztossá választásához. Amennyiben nem támogatják ilyen arányban, Várhelyi sorsáról a bizottságok teljes tagsága szavaz majd, ott egyszerű többség elég.

Nem ez az első bizottsági meghallgatás, ahol Várhelyi Olivér írásbeli fordulóra kényszerül.

Fideszes álláspont

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő szerint az Európai Parlament baloldali többsége politikai cirkusszá tette Várhelyi Olivér biztosjelölt meghallgatását. A politikus Ferenc Viktóriával, a Fidesz EP-képviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján rendkívül meggyőzőnek nevezte a magyar biztosjelölt szerda esti meghallgatását, amelyen "Várhelyi Olivér három órán keresztül válaszolt a képviselők gyakran személyeskedésbe hajló kérdéseire". Mint mondta, Várhelyi Olivér részletesen ismertette az egészségügy erősítéséről, tervezett megelőzési programokról, illetve az egészségügyet segítő digitális fejlesztésekről szóló elképzeléseit, illetve kitért állatjóléti intézkedésekre is.

Rámutatott arra is, hogy Várhelyi Olivér egyike azon öt biztosjelöltnek, akik rendelkeznek tapasztalattal az Európai Bizottság működéséről, mert az elmúlt öt évben már betöltött biztosi pozíciót, és kiemelte, hogy e tisztségében rendszeresen állt az Európai Parlament rendelkezésére.

"Az Európai Néppárt, benne a Tisza Párttal, alkut kötött a baloldali frakciókkal arról, hogy biztosan nem engedik át és második körre kötelezik Várhelyi Olivért"

- jelentette ki továbbá.

Mint mondta, Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének ez az alku "személyes bosszút jelent", mert Magyarország korábban nem támogatta, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke. Mindazonáltal leszögezte: bízik benne, hogy "végül a józan ész győz", és az EP-képviselők is úgy látják majd, hogy az új Európai Bizottságnak mihamarabb meg kell kezdenie a munkát.

Ferenc Viktória - aki a környezetvédelmi szakbizottság részéről vett részt a meghallgatáson - úgy vélte, Várhelyi Olivér minden jelenlévő számára meggyőző teljesítményt nyújtott, "minden, a megbízólevelében szereplő témát lefedett válaszaival". "Világos válaszai, tiszta víziója a meglévő biztosi tapasztalatával együtt garancia arra, hogy olyan tagja legyen a biztosi kollégiumnak, aki teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását, előtérbe helyezi az uniós polgárok érdekeit, és biztosítja az Európai Unió versenyképességét" - jelentette ki. Hozzátette: éppen ezért elfogadhatatlan, hogy az értékelés alapját nem szakmai szempontok jelentették.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

A klímaváltozással együtt járnak a jelenleg is tapaszalt havas időszakok, amelyek a felmelegedés miatt ritkán fordulnak elő, de az ilyen extrém szélsőségekre fel kell készülni – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai intézet vezető kutatója.

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Az amerikai haderő elsöprően sikeres, Venezuela elleni hadműveletét követően a Fehér Ház ura, Donald Trump, ismét elkezdett Grönland meghódításáról álmodozni. Bár mérlegelik a térség megvásárlását és valamilyen különleges egyezmény aláírását megosztott ellenőrzésről, az Egyesült Államok nyíltan kommunikál arról, hogy opció Grönland katonai megszállása - ezzel egy NATO-szövetséges, Dánia megtámadása. Ha Amerika valóban megtámadná Dániát, az így is egyre ingatagabb lábakon álló világháború utáni nemzetközi jogrend végleges pofont kapna, a NATO pedig alighanem megszűnne létezni. Nézzük meg, miért ennyire fontos Grönland az USA-nak és mi történne, ha az Egyesült Államok valóban meg akarná szállni a területet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×