Infostart.hu
eur:
368.6
usd:
327.58
bux:
140050.08
2026. október 3. szombat Helga
Lángok előtt izraeli zászló leng a libanoni határ térségében fekvő Szafed térségében 2024. június 12-én, miután a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet több mint százhatvan rakétát lőtt ki Észak-Izraelre. Előzőleg Izrael légicsapással megölte a Hezbollah Nászr egységének parancsnokát és három harcostársát Dél-Libanonban.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Szalai Máté: a Libanon és Izrael közötti feszültség a Hamászt erősíti

12 gyerek halt meg Izraelben, egy libanoni rakéta becsapodását követően. A válaszcsapásban is ketten vesztették életület. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az eszkaláció attól függ, hogy Izrael milyen további ellentámadásokat tervez.

Izraelben szombaton 12 gyerek meghalt, 40 pedig megsebesült, amikor egy libanoni rakéta becsapódott egy falusi futballpályára. Izrael szerint a támadást a Hezbollah indította, ezt azonban a libanoni síita milícia tagadja, de az izraeli hadsereg szakértői szerint a támadást Falak 1-es, legalább ötven kilogramm robbanóanyagot hordozó, iráni gyártmányú rakétával hajtották végre, amely Libanonban csak a Hezbollah birtokában van. A zsidó állam hétfőn megtorlásul dróncsapást mért Dél-Libanonra, ahol ketten meghaltak és hárman megsebesültek.

"Az, hogy az izraeli kormány nem válaszolt rögtön nagy erővel a Hezbollah akciójára, remélhetőleg azt mutatja, hogy a vezetés komolyan átgondolja, milyen mértékű és milyen jellegű válaszcsapást vagy válaszcsapásokat foganatosítanak. A helyzet nagyon hasonlít ahhoz az időszakhoz, amikor Irán áprilisban egy nagyszabású légitámadást indított Izraellel szemben. Akkor is azt láthattuk, hogy az izraeli kormány nem rögtön válaszolt, eltelt több nap, amíg látható volt egy konkrét reakció" – mondta Szalai Máté az InfoRádióban.

Az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója szerint az izraeli vezetés el akarja kerülni azt, hogy az ellenreakció eszkalációhoz vezessen, ugyanakkor szeretnének erőt felmutatni ebben a helyzetben. A szakértő úgy véli, hogy a Hezbollah akciója tévedés volt, nem akarták provokálni az izraelieket, de mégis sikerült.

Szalai Máté szerint egy Hezbollah elleni izraeli támadás nem jelenti feltétlenül azt, hogy Irán beavatkozik a harcokba, csak abban az esetben, ha akkora válaszcsapás érkezne, ami miatt a Hezbollah túlélése is veszélybe kerülne. Úgy látja, stratégiai szempontból három helyen történhet meg az izraeli válaszcsapás. Ha Libanon déli részén támadnak, akkor nem lehet számítani nagy eszkalációra. A másik lehetőség Bejrút, ami eddig vörös vonal volt a harcokban. A főváros elleni fellépés Libanon stabilitását is megkérdőjelezné, illetve alááshatná. Végül Szíriában is felléphet az izraeli haderő, ugyanis arról is lehetett híreket hallani, hogy a Hezbollah a Damaszkusztól délnyugatra lévő területekre vonul, vagy legalábbis elrejtőzik – tette hozzá a szakértő.

Szalai Máté úgy véli, hogy az Izrael és a Hamász közötti béketárgyalások közben az utóbbinak kedvez az, ha az izraeli haderő az erőforrásait Libanon és a Hezbollah leköti. Szerinte Tel-Avivnak nem áll szándékában több hónapra lekötnie a hadseregét, inkább az az érdeke, hogy stabilitást vagy fegyvernyugvást hozzon Gázában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szélsőséges nézetek, eltiltás, vérengzés – új részletek a Flydubai járatának támadójáról

Szélsőséges nézetek, eltiltás, vérengzés – új részletek a Flydubai járatának támadójáról

Az ománi hatóságok már korábban eltiltották a repüléstől azt az ománi másodpilótát aki a Flydubai légitársaság Tel-Avivba tartó járatán megkéselte a kapitányt, a tiltást pedig a férfi szélsőséges nézeteivel indokolták – jelentette szombaton több sajtóorgánum, köztük a Wall Street Journal (WSJ) és a CNN amerikai hírtelevízió.
Itt a biztosítók új rémálma: borul a matek, ez lehet az „új Covid-járvány”

Itt a biztosítók új rémálma: borul a matek, ez lehet az „új Covid-járvány”

A hőhullámok jelentik a legnagyobb éghajlati és egészségügyi kockázatot Európában: 1980 óta az extrém időjárás okozta halálesetek 97 százalékáért feleltek. Az EIOPA friss felügyeleti elemzése szerint a jelenség már alapjaiban fenyegeti az életbiztosítási szektort és a nyugdíjpénztárakat is. Míg eddig a szolgáltatók főleg attól tartottak, hogy a klímaváltozás miatt elértéktelenednek az eszközoldali befektetéseik, most már egyre inkább kötelezettségoldali a kockázatuk. Magyarán: a hőhullámok miatt sokkal több pénzt kell majd kifizetniük az ügyfeleknek, mint amennyivel a modelljeikben számoltak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×