Infostart.hu
eur:
348.82
usd:
300.45
bux:
138054.36
2026. június 16. kedd Jusztin
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Jens Stoltenberg: a NATO-nak Kínát is szankcionálnia kellene az oroszok támogatásáért

A szövetség főtitkára szerint Kína nagyon sok olyan technológiát ad Oroszországnak, amit felhasználhatnak az ukránok elleni háborúban. Szerinte a katonai szövetség tagországainak érdemes lenne elgondolkodnia egy lehetséges gazdasági szankción.

Jens Stoltenberg a BBC-nek adott interjújában fejezte ki, hogy Kínának számolnia kell az Oroszországnak nyújtott segítség következményeivel - írja az Index.

A főtitkár úgy véli, Peking kétféleképpen próbál meg érvényesülni: egyfelől támogatja az oroszok háborús erőfeszítéseit, másfelől megpróbálja fenntartani a kapcsolatait az európai szövetségeseivel, "ami hosszú távon semmiképp sem működőképes".

Mint írják, arra is kitért, hogy véleménye szerint

Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy enyhítene az Ukrajna elleni háborúján.

Példaként említette, hogy annak ellenére, hogy több tucat ország kötelezte el magát Kijev mellett a svájci békecsúcson, Oroszország időpocsékolásnak tartotta a találkozót és kijelentette, csak abban az esetben hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha Ukrajna "lényegében megadja magát".

Jens Stoltenberg szerint jelenleg is folyik az egyeztetés, hogy a NATO-tagországok mit tehetnek, hogyan lenne lehetséges Kína szankcionálása. Hozzátette, a távol-keleti ország rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amely kulcsfontosságú az Ukrajna ellen felhasznált fegyverek gyártásához. Véleménye szerint

ha Peking nem hajlandó változtatni az álláspontján, akkor el kell gondolkodniuk a következményeken.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy Kínát az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják, múlt hónapban az Egyesült Államok vezetett be korlátozásokat az ország ellen. Az amerikai szankciók legalább húsz kínai céget érintenek - írják.

Kína viszont visszautasította, hogy halálos fegyvereket adna el Oroszországnak, és azt is kijelentette, hogy "rendkívül körültekintően jár el a kettős felhasználású termékek exportjával kapcsolatban". Hangsúlyozták, a törvények és az előírások szerint járnak el.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Ugyanazt a hibát követheti el a Fed, mint 2021-ben

Ugyanazt a hibát követheti el a Fed, mint 2021-ben

Holnap tartják Kevin Warsh új Fed-elnök első kamatdöntő ülését, miközben az amerikai gazdaság újragyorsul, az infláció 4,2%-on áll, és a munkaerőpiac is erősödik – a piac mégsem vár kamatemelést. A zárkózott Warsh eddig szinte semmit nem árult el kamatpolitikai elképzeléseiről, így a befektetők most kaphatnak először valódi fogódzót. Az ülés igazi tétje az, hogy sikerül-e meggyőzni a piacokat: ha nem, a lejárati prémium tovább emelkedhet, és a hozamgörbe meredekebbé válása végezheti el azt a monetáris szigorítást amit a Fed nem akar.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×