eur:
392.97
usd:
366.41
bux:
66861.19
2024. április 25. csütörtök Márk
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlamentnek (EP) az ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén Strasbourgban 2023. február 15-én. Az orosz-ukrán területi konfliktus közel egy éve, 2022. február 24-én szélesedett háborúvá, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Szakértő: ha jelentősen nem változik az EP összetétele, Ursula von der Leyennek jó esélye van az újrázásra

Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője az InfoRádióban azt mondta, az EP-választások eredménye alakulhat akár úgy is, hogy a jelenleg újrázásra esélyes európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen mellett mégsem alakulhat ki európai parlamenti többség.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke a napokban bejelentette, hogy még egy ciklus erejéig maradna az Európai Bizottság élén. Az Európai Néppárt március 6-7-én tartja Bukarestben a kongresszusát, és ott megnevezhetik a csúcsjelöltjüket, aki akár a jelenlegi bizottsági elnök is lehet. Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője az InfoRádióban egy ehhez kapcsolódó elemzés szerzőjeként az InfoRádióban elmondta, a csúcsjelölti rendszert 2014-ben hozták létre, elsősorban az Európai Parlament javaslatára.

"Az a gondolat állt mögötte, hogy az európai parlamenti választásokon az egyes nagy európai pártcsaládok, mint az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és mások jelöljenek csúcsjelölteket, és a későbbiekben azon pártcsalád csúcsjelöltje, amely megnyeri az európai parlamenti választást, legyen az Európai Bizottság elnöke. Ezáltal a gondolat az is volt, hogy közvetett módon, de az uniós polgárok arról is szavazhassanak az európai parlamenti választáson, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke" – mutatott rá Tárnok Balázs.

Ismert, 2014-ben Jean-Claude Juncker volt az Európai Néppárt csúcsjelöltje, az Európai Néppárt meg is nyerte a választást, és végül Junckert jelölte az Európai Tanács, az állam- és kormányfők tanácsa az Európai Bizottság elnöki tisztségére, "tehát ekkor még úgy tűnt, hogy működik a csúcsjelölti rendszer, de 2019-ben furcsa módon bukott el, hiszen akkor is a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt nyerte a választásokat, az ő csúcsjelöltjük azonban Manfred Weber volt, és végül akkor az Európai Tanács nem Manfred Webert jelölte az Európai Bizottság élére" – idézte fel.

A csúcsjelölti rendszer szerinte egy

"politikai termék",

az alapító szerződésekben nincs benne, ennek nincs jogi kötőereje, és "ezt ki is használták az állam- és kormányfők, akik 2019-ben nem látták elég felkészültnek Manfred Webert arra, hogy az Európai Bizottságot vezesse", így 2019-ben ez a rendszer elbukott.

"Jelenleg úgy tűnik, hogy Ursula von der Leyen lesz az Európai Néppárt elnöke, és ha a közvélemény-kutatásokkal összhangban az Európai Néppárt szerzi a legtöbb mandátumot majd a júniusi EP-választásokon, és az Európai Tanács őt jelöli, akkor lényegében újraéledhet ez a rendszer, ugyanakkor hiba lenne azt feltételezni, hogy ha Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke lesz, az a csúcsjelölti rendszer miatt lesz, hiszen éppen azért válhat azzá, mert korábban volt egy ciklusa, és most kellő politikai támogatottságot tud – úgy néz ki – összeszedni a folytatás mögé" – mondta Tárnok Balázs.

Hogy egy csúcsjelölttel jól lehet-e kampányolni a nemzetállami keretek közt, arról azt mondta, épp ez volt a csúcsjelölti rendszer egyik gondolata, hogy jobban megjelenítsék azokat az üzeneteket, amelyeket a pártcsaládok hordoznak.

"Nagyon sokszor azt látjuk, hogy az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamokban teljes mértékben nemzeti kérdések dominálják. Ezek a törekvések az Európai Unió– bizonyos értelemben – föderalizálása irányába tett lépések, másik oldalról megközelítve viszont arcot adnak, értelmezhetővé teszik az európai pártcsaládok üzeneteit" – ecsetelte Tárnok Balázs.

Felmérések szerint viszont jelentősen változhat az Európai Parlament összetétele. Hogy ez mennyire befolyásolhatja az új európai bizottsági elnök megválasztását, azzal kapcsolatban arra világított rá, az Európai Tanács – az állam- és kormányfők testülete – minősített többséggel jelöli az Európai Bizottság elnökét, nem szükséges tehát konszenzus; az Európai Parlament abszolút többséggel választja meg végül az Európai Bizottság elnökét.

"2019-ben Ursula von der Leyen rendkívül szűk, kilencszavazatos többséggel szerezte meg az Európai Parlament támogatását, akkor ehhez az is hozzájárult, hogy az Európai Parlament kicsit sértődött volt olyan értelemben, hogy félredobták az általa javasolt csúcsjelölti rendszert. Tehát nagy kérdés, hogy Ursula von der Leyen, ha valóban őt jelölik majd a későbbiekben az állam- és kormányfők az EP-választások eredményeként, össze tud-e gyűjteni többségi támogatottságot az Európai Parlament részéről az egyre erősödő jobboldali törekvések mellett is, azok felemelkedése mellett, illetve általában véve a radikális pártok erősödése veszélyeztetheti-e ezt a hatalmi centrumot, erőcentrumot az Európai Parlamentben, és ezáltal Ursula von der Leyen jelölését is" – mondta Tárnok Balázs, és azt jósolja, hogy az európai állam- és kormányfők már ezen új európai parlamenti összetétel ismeretében fognak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Kihívások

Az orosz–ukrán háború és az izraeli–Hamász-konfliktus is sok-sok kihívás elé állította az egész világot, de Európát is sokan bírálják amiatt, hogy "egyre súlytalanabbá válhat" a világpolitikában. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Európa keresi a helyét ebben az átalakuló világrendben.

"2019 decemberében, amikor Ursula von der Leyen hivatalba lépett, már akkor is egy geopolitikai bizottságot hirdetett meg, és ezt az agendáját lényegében rendkívüli módon felerősítette az orosz–ukrán háború. Nyilván ez azóta is tart. Az Európai Unió stratégiaformálás előtt áll, el kell döntenie, hogy milyen szerepet vállal akár Ukrajna megerősítésében, akár általában véve. Ursula von der Leyennek – úgy tűnik – erre van egy elképzelése, hiszen már előre felvetette, ha megválasztják, arra fog törekedni, hogy külön védelmi biztos is legyen az Európai Unión belül, ami azt vetítené előre, hogy a védelmi szempontok magasabb polcra kerülnek a politikai hierarchia szempontjából. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy bizonyos kérdések háttérbe sorolódnak, de ez egy nagy vita része" – ecsetelte Tárnok Balázs.

A magyar kormány is azok közé tartozik, amelyek változásokat sürgetnek Brüsszelben; nem is volt konfliktusmentes a magyar kormány és Ursula von der Leyen viszonya. Ennél fogva kérdés az is: jó lenne-e Magyarországnak, ha Ursula von der Leyen folytatná pozíciójában.

"Általában arra szoktak törekedni a vezetők, hogy konszenzus legyen, de 2014-ben, amikor Jean-Claude Junckert jelölte az Európai Tanács a Bizottság elnöki tisztségére, akkor is Magyarország ez ellen szavazott az Egyesült Királysággal egyetemben. De

vétó nem áll rendelkezésre.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar kormány számára ez egy kevésbé jó forgatókönyv, ugyanakkor az is látszik, hogy más tagállamok nem emeltek eddig egyértelmű kifogást Ursula von der Leyen személyével szemben, így ha jelentősen nem változik az Európai Parlament összetétele, akkor Ursula von der Leyennek komoly esélye van az újrázásra, mert mind a tagállamok, mind pedig az Európai Parlament támogatását meg tudja szerezni ehhez" – fejtegette.

Legutóbb José Manuel Barroso töltött be a poszton két ciklust.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sz. Bíró Zoltán az Arénában: nagy fordulatot nem hoz a háborúban az újabb amerikai támogatás

Putyin valódi támogatottságáról, az orosz közvélekedésről, a volt Szovjetunió újraéledésének lehetőségéről, az egykoron abban részes országok nyelvi és vallási különbözőségéről, illetve a háború kimeneteléről, az amerikai támogatásról is beszélt Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Napi átutalási limitet vezet be az OTP a csalások ellen

Napi átutalási limitet vezet be az OTP a csalások ellen

Május 8-án vezeti be a bankkártya használatánál már megszokott, de a bankszámláról indított internet- és mobilbanki átutalásoknál eddig nem létező, szabadon beállítható napi limitösszeget az OTP Bank. A lakossági ügyfelek számára nyújtott biztonsági szolgáltatás alapbeállítása a május 8-i induláskor napi 1 millió forint lesz, amit az ügyfelek saját igényeik szerint akár kisebb vagy nagyobb összegre is átállíthatnak az OTP MobilBankban - közölte a társaság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×