A hivatalos ünnepség előtt Németország második legnagyobb városának polgármestere, a szociáldemokrata Peter Tschentscher hangsúlyozta, hogy Hamburg nemcsak emlékezni akar, hanem – mint fogalmazott – a jövőt kívánja előrevetíteni.

Az egykori NDK területén jelentős Demokratikus Szocializmus Pártja nevű posztkommunista párt és a volt nyugat-németországi Munka és Szociális Igazság Párt egyesüléséből 2007-ben létrejött Baloldal Pártjának (Die Linke) parlamenti frakcióvezetője ugyanakkor a jelen nehézségeire hívta fel a figyelmet. Dietmar Bartsch a ZDF televíziónak nyilatkozva arra utalt, hogy

a volt kommunista államhoz tartozott keleti tartományokban növekszik az elégedetlenség.

Bartsch – aki az országos támogatottságát rohamosan vesztő parlamenti párt legnépszerűbb politikusa – Olaf Scholz kancellárt arra szólította fel, hogy a pártvezetők részvételével tartsanak csúcstalálkozót a keleti tartományokat sújtó legégetőbb problémák megoldására. A baloldali politikus mindenekelőtt a két országrész közötti jelentős bérkülönbségeket emelte ki.

Harminchárom évvel az egyesülés után az egykori NDK-ban az óránkénti bér jóval alacsonyabb, mint a nyugati tartományokban – hangoztatta Bartsch a szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva.

A parlamenti frakcióvezető szerint az Olaf Scholz kancllár vezette szövetségi kormánynak gyökeresen meg kell változtatnia a keleti tartományokkal kapcsolatos politikáját. Ellenkező esetben a kormányt súlyos politikai kudarc fenyegeti az ezekben tartandó jövő évi választásokon. 2024-ben ugyanis Szászországban, Türingiában és Brandenburgban választanak új parlamentet, és a felmérések szerint mindhárom tartományban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AFD) párt jelentős fölénnyel vezeti a népszerűségi listát.

Bartsch szerint "következetes antiinflációs politikára" lenne szükség mindenekelőtt az élelmiszer- és energiaárak csökkentése érdekében. A nyugati és a keleti bérek közötti különbség kiegyenlítése mellett szükségesnek nevezte a nyugdíjrendszer reformját is.

A német egység napjának évfordulójához időzítve először adott hosszabb televíziós interjút Angela Merkel azóta, hogy 2021 decemberében tizenhat éves kancellársága után távozott tisztségéből. A Hamburgban született, de az egykori NDK-ban felnőtt és politikai pályáját is ott kezdő Merkel a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozott. Az interjúban – amelyből a ZDF már előzetes részleteket közölt – az egykori kancellár hangsúlyozta, hogy

"sok keletnémet és sok migrációs hátterű ember számára" a német újraegyesítés napja nem igazi ünnep.

Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nekik nem biztosított sem az egyenlő közéleti szerepvállalás, sem a politikai részvétel joga.

Ez a téma különösen érdekel – fogalmazott a 69 éves Angela Merkel, aki kancellárként egyik utolsó beszédét 2021. október 3-án, az akkori hallei évfordulós ünnepségen tartotta. Az elemzők többsége a kancellár "legszemélyesebb" beszédének tartotta, utalva arra, hogy abban mindenekelőtt az NDK-ban szerzett emlékeit, illetve tapasztalatait foglalta össze.

A mostani interjúban ugyanakkor utalt arra, hogy személyes emlékeit az akkori ünnepi beszédben minden bizonnyal nem idézte volna fel, ha nem tudta volna, hogy hivatali ideje véget ért. "Mégpedig azért nem, mert mindig is valamennyi német kancellárjának tartottam magam" – mondta a volt kormányfő.