Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Angela Merkel leköszönő német kancellár sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Aris Oikonomou

A német újraegyesítés évfordulóján az egykori NDK-ban a hangulat nem éppen ünnepi

Harminchárom évvel ezelőtt, 1990. október 3-án az egykori Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is egyesült a Német Szövetségi Köztársasággal. Azóta minden évben különböző helyszíneken emlékeznek meg az újraegyesítés évfordulójáról. Az idei ünnepséget Hamburgban tartják, szerte az országból több százezer látogatót várnak.

A hivatalos ünnepség előtt Németország második legnagyobb városának polgármestere, a szociáldemokrata Peter Tschentscher hangsúlyozta, hogy Hamburg nemcsak emlékezni akar, hanem – mint fogalmazott – a jövőt kívánja előrevetíteni.

Az egykori NDK területén jelentős Demokratikus Szocializmus Pártja nevű posztkommunista párt és a volt nyugat-németországi Munka és Szociális Igazság Párt egyesüléséből 2007-ben létrejött Baloldal Pártjának (Die Linke) parlamenti frakcióvezetője ugyanakkor a jelen nehézségeire hívta fel a figyelmet. Dietmar Bartsch a ZDF televíziónak nyilatkozva arra utalt, hogy

a volt kommunista államhoz tartozott keleti tartományokban növekszik az elégedetlenség.

Bartsch – aki az országos támogatottságát rohamosan vesztő parlamenti párt legnépszerűbb politikusa – Olaf Scholz kancellárt arra szólította fel, hogy a pártvezetők részvételével tartsanak csúcstalálkozót a keleti tartományokat sújtó legégetőbb problémák megoldására. A baloldali politikus mindenekelőtt a két országrész közötti jelentős bérkülönbségeket emelte ki.

Harminchárom évvel az egyesülés után az egykori NDK-ban az óránkénti bér jóval alacsonyabb, mint a nyugati tartományokban – hangoztatta Bartsch a szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva.

A parlamenti frakcióvezető szerint az Olaf Scholz kancllár vezette szövetségi kormánynak gyökeresen meg kell változtatnia a keleti tartományokkal kapcsolatos politikáját. Ellenkező esetben a kormányt súlyos politikai kudarc fenyegeti az ezekben tartandó jövő évi választásokon. 2024-ben ugyanis Szászországban, Türingiában és Brandenburgban választanak új parlamentet, és a felmérések szerint mindhárom tartományban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AFD) párt jelentős fölénnyel vezeti a népszerűségi listát.

Bartsch szerint "következetes antiinflációs politikára" lenne szükség mindenekelőtt az élelmiszer- és energiaárak csökkentése érdekében. A nyugati és a keleti bérek közötti különbség kiegyenlítése mellett szükségesnek nevezte a nyugdíjrendszer reformját is.

A német egység napjának évfordulójához időzítve először adott hosszabb televíziós interjút Angela Merkel azóta, hogy 2021 decemberében tizenhat éves kancellársága után távozott tisztségéből. A Hamburgban született, de az egykori NDK-ban felnőtt és politikai pályáját is ott kezdő Merkel a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozott. Az interjúban – amelyből a ZDF már előzetes részleteket közölt – az egykori kancellár hangsúlyozta, hogy

"sok keletnémet és sok migrációs hátterű ember számára" a német újraegyesítés napja nem igazi ünnep.

Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nekik nem biztosított sem az egyenlő közéleti szerepvállalás, sem a politikai részvétel joga.

Ez a téma különösen érdekel – fogalmazott a 69 éves Angela Merkel, aki kancellárként egyik utolsó beszédét 2021. október 3-án, az akkori hallei évfordulós ünnepségen tartotta. Az elemzők többsége a kancellár "legszemélyesebb" beszédének tartotta, utalva arra, hogy abban mindenekelőtt az NDK-ban szerzett emlékeit, illetve tapasztalatait foglalta össze.

A mostani interjúban ugyanakkor utalt arra, hogy személyes emlékeit az akkori ünnepi beszédben minden bizonnyal nem idézte volna fel, ha nem tudta volna, hogy hivatali ideje véget ért. "Mégpedig azért nem, mert mindig is valamennyi német kancellárjának tartottam magam" – mondta a volt kormányfő.

Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×