eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Hszi Csin-ping kínai államfő a kínai-közép-ázsiai csúcstalálkozó mentén Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel tartott kétoldalú megbeszélésen az északnyugat-kínai Hszianban 2023. május 18-án.MTI/EPA pool/Mark Cristino
Nyitókép: MTI/EPA pool/Mark Cristino

Szakértő: Kína nem csak a nyersanyagok miatt veti meg a lábát Afganisztánban

A Pécsi Tudományegyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének egyetemi adjunktusa azt mondta, Kína megkésett globális szereplő, emiatt sok helyre már nem tud beruházni.

"A jelenlegi kapcsolatok elsősorban a gazdaságra és a kereskedelemre fókuszálnak. Ez mind a két félnek megfelel, ugyanakkor Afganisztánban vannak olyan remények, hogy akár komolyabb segítséget, politikai támogatást is kaphatnának Pekingtől" – mondta az InfoRádióban Vörös Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének adjunktusa.

A szakértő szerint Kína, mint globális szereplő, az ENSZ BT-tagja, elméletileg képes lehetne ilyesfajta támogatást nyújtani, de egyelőre ez csak tisztán gazdasági, kereskedelmi együttműködés. Bár sok lehetőség van abban, ha a kapcsolatok elmélyülnek.

Kína az afgán nyersanyagok kitermelésében érdekelt, de ellentmondóak a hírek arról, hogy mekkora mennyiségekről lehet szó. Utoljára a szovjetek készítettek komolyabb felmérést az afgán készletekről, de ez inkább csak becslés volt.

Számos olyan nyersanyag, olaj, rész, lítium található Afganisztánban, amelyek iránt Kína érdeklődik.

Ugyanakkor amíg nem stabilizálódik a helyzet az országban, addig Peking kivár a komolyabb beruházásokkal. "Kína, megkésett globális szereplő, vagyis jóval később érkezett a nemzetközi nyersanyagpiacokra. Ez azt jelenti, hogy már rengeteg lelőhelyet lekötöttek, sok bánya koncessziót megszereztek a nyugati államok" – mondta Vörös Zoltán. Kína így ott próbálkozik, ahol valamilyen lehetőség adódik.

Ugyanakkor a közép-ázsiai térség azért is rendkívül fontos a kínaiaknak, mert itt különböző infrastrukturális fejlesztéseik folynak. A szakértő szerint Afganisztán ebből a szempontból is fontos láncszem lehet. Bár úgy vélte, hogy pillanatnyilag az ország inkább csak azért fontos, mert ha nem sikerül a belső rendjét megszilárdítani, akkor ez a bizonytalanság könnyen átterjedhet a szomszédos régiókra – például Pakisztánra, vagy a közép-ázsiai államokra. Márpedig Kínának éppenhogy stabilitásra lenne itt szüksége, hogy biztonságban tudhassa a milliárd dolláros beruházásait, amik már javában folynak, vagy most tervezik azokat.

Ezért a közép-ázsiai térség szakértője azt mondta, hogy

Kína mindenképpen érdekelt az afganisztáni stabilitás megteremtésében.

Vörös Zoltán szerint Pekingben nem volt felhőtlen az öröm, amikor az amerikaiak kivonultak, mert a nyugati jelenlét a kínai befektetéseket is védte a szomszédos államokban. A kínai vezetés ezért nem is üdvözölte egyértelműen az amerikaiak távozását. A kínaiak jól tudták, hogy bár az iszlám fundamentalizmus megerősödött Afganisztánban, de legalább nem terjedt tovább a szomszédos országokban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×