"Mind a két fél egy kicsit ellentmondásosan kommunikál. Az amerikaiak következetesen és végig hangsúlyozzák, hogy ez az incidens a nemzetközi légtérben történt, az oroszok pedig azt állítják, hogy a Krím légterében volt. Ez azért izgalmas, mert tulajdonképpen teljesen lényegtelen, hogy ez a terület Ukrajnához vagy Oroszországhoz tartozik éppen, mert a nemzetközi légtér attól nem változik" – mondta el az InfoRádiónak Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő úgy véli, az incidens a nemzetközi légtér határában történt. Az biztosan tudható, hogy az orosz légierő két Szu–27-es vadászbombázója fogta el a drónt. Megpróbálták odébb terelni a légtérből az amerikai eszközt, és eközben többször is veszélyesen megközelítették, sőt, üzemanyag-vészleeresztést is végeztek mellette, tehát megpróbálták kerozinnal beszennyezni, amivel vélhetően a kameráit és az egyéb szenzorait akarták megvakítani. Kaiser Ferenc szerint erre amiatt volt szükség, mert az amerikai felderítőeszközök által gyűjtött információk jelentős részét megkapja az ukrán haderő.

A drón valószínűleg a krími légi forgalmat, és a Krím felől az ukrán célpontokra indított rakétákat, robotrepülőgépeket figyelte.

A szakértő szerint ez egy rutinszerű művelet volt, eddig is voltak hasonlók, de most döntöttek úgy az oroszok, hogy tesznek ellene valamit.

Ugyanez a típusú drón akár másfél tonna precíziós csapásmérő fegyverzetet, különféle irányított rakétákat és bombákat is hordozhat, jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy ez most nem volt opció, mert az Egyesült Államok katonailag nyíltan nem avatkozik be Ukrajna oldalán a konfliktusba.

A szakértő azt mondta, az amerikaiak eddig is támogatták felderítési adatokkal, fegyverekkel, politikai- és gazdasági lépésekkel, katonai segélyekkel Ukrajnát.

"Mindenki beavatkozik a háborúba, az is egyébként, aki semlegességet hirdet. Valamilyen szinten a nemzetközi közösség minden egyes tagját érinti ez a mostani konfliktus, hiszen a világ energiabiztonságát és élelmiszerellátását fenyegeti. Nem is beszélve arról, hogy a nemzetközi jog számos alapelvét megsértette Oroszország ezzel az agresszióval" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Kaiser Ferenc úgy véli,

eszkaláció emiatt nem valószínű.

Mindkét fél egyetért abban, hogy baleset történt. Az oroszok váltig állítják, hogy ártatlanok, tehát az amerikai gép végzett túl vad kitérő manővereket (kérdés, miért lett volna erre szükség). Az amerikaiak pedig azt állítják, hogy egy ütközés történt: az egyik Szu–27-es túl közel repült a géphez, és vélhetően a farokvezérsíkja belecsapott az MQ-9 Reaper drón hátsó toló légcsavarjába. Vélhetőleg ennek sérülése miatt zuhanhatott le az eszköz.

Az amerikai hadsereg európai parancsnoksága egyébként nemrég közzétette a Fekete-tenger feletti keddi incidensről készült felvételeket. A titkosítás alól feloldott rövid videó a Pentagon szerint a bő fél óráig tartó légi összecsapás kulcsfontosságú pillanatait mutatja be. Az amerikai hadsereg felvétele az állításaikat igazolja, miszerint az orosz Szu-27-es vadászgép nekimegy az MQ-9 drónnak, ami később a tengerbe zuhan.

Újjáéledő hidegháború

Kaiser Ferenc szerint eddig is kifejezetten feszült volt a helyzet a két nagyhatalom között, amelyek külön-külön is annyi tömegpusztító fegyverrel, nukleáris töltettel rendelkeznek, hogy azok önmagukban is elegendőek lennének a földi élet kioltására. "Ez azért nagyon komolyan elgondolkoztatja mind a két oldalon a döntéshozókat" – jegyezte meg.

A két fél közti rendkívül feszült viszony belátható időn belül várhatóan nem fog javulni, a szakértő szerint ugyanakkor ennek a mostani drónincidensnek ehhez nincs köze. Soknak tűnik az a nagyjából 30 millió dollár, amibe egy ilyen drón kerül, de ha belegondolunk abba, hogy az Egyesült Államok az eltelt bő egy évben körülbelül 40 milliárd dollár értékben támogatta Ukrajnát, akkor ez aprópénz.

Az eszköz elvesztése nem tétel az amerikai haderő számára, melynek büdzséje megközelíti a 800 milliárd dollárt.

Moszkva vesztesége ebben az ügyben kisebb – persze kérdés, mennyire rongálódott meg Szu–27-es, mert valószínűleg komolyabb károk keletkezhettek az eszközben. Két ekkora katonai potenciállal bíró állam között ez "lényegtelen incidens", mert "ennél sokkal komolyabb dolgok történtek a hidegháborúban", amikor mind a két fél többször megsértette a másik légterét. Példának Gary Powers esetét említette, akinek gépét mélyen a szovjet légtérben, Szverdlovszk (ma Jekatyerinburg) felett lőttek le.

"A felek ebben az újjáéledő hidegháborúban rendelkeznek azokkal a régi, jól bevált diplomáciai megoldásokkal, amivel nagyjából békében el tudják simítani az ilyen típusú nézeteltéréseket" – mondta a biztonság- és védelempolitikai szakértő.