A választójogi reform fő szószólója a Bundestag elnöke, a szociáldemokrata Bärbel Bas, aki elsősorban költségcsökkentés céljából sürgeti, hogy a jelenlegi 736-os létszámot 600 alá csökkentsék. Korában támogatásáról biztosította őt a Bundestag nagy tekintélyű konzervatív exelnöke, Wolfgang Schäuble is, hangoztatva, hogy nem lehet tovább halogatni a választójogi szabályozás reformját.

A jelenlegi, a második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik.

Minden korábbinál több, 736 tagja van, 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál.

A törvényben előírt 598 főnél az úgynevezett többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok elosztási rendszere miatt ciklusról ciklusra nagyobb létszám általános vélemény szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát is. A gondok közé tartozik ugyanakkor az is, hogy nincs elég iroda a képviselők és stábjuk elhelyezéséhez.

Ezen próbál most változtatni a hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek pártjából és a szabad demokratat FDP-ből álló koalíció, amely előterjesztette a választójogi reform tervezetét. A Der Spiegel beszámolója szerint cél az, hogy a Bundestag ismét a korábban törvényileg meghatározott 598 főre zsugorodjon.

A koalíciós pártok frakcióvezetői el is küldték a törvénytervezetet a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnökének, egyben parlamenti frakcióvezetőjének, Friedrich Merznek, és tárgyalásokat sürgettek. Hangsúlyozták, hogy olyan megoldásra törekszenek, amely a következő Bundestag-választásokig széles körű konszenzust tesz lehetővé.

A javaslat egyik sarokköve, hogy megszüntetné az egyéni választási körzetekben szerzett többlet-, illetve kiegyenlítő mandátumok bonyolult rendszerét. Ezek az úgynevezett kompenzációs mandátumok a pártlistán szerzett szavazatokat egészítik ki. Ez a rendszer a fő oka annak, hogy ciklusról ciklusra nagyobb a képviselői létszám.

A tervezett reform vitatott következménye lehet ugyanakkor az, hogy egy adott választői körzetben megválasztott képviselő nem jutna mandátumhoz a Bundestagban.

A többlet-, valamint a kiegyenlítő mandátumokról való lemondás valamennyi parlamenti pártot érintene. 2021 szeptember végi parlamenti választások eredményeként

• a CDU/CSU ellenzéki pártszövetség 41,
• az SPD 36,
• a Zöldek Pártja 24,
• az FDP 16,
• az AfD 14,
• a Baloldal Pártja 7

ilyen mandátumhoz jutott.

A legnagyobb ellenállás a CDU/CSU részéről várható. A szövetség két pártja, mindenekelőtt a kisebbik CSU a két utolsó törvényhozási választások előtt meg is akadályozta a tervezett hasonló reformot, mivel az érvényben lévő szabályozásból a legtöbbet profitáltak. Említést érdemel, hogy a reformokat mindkét akkori CDU-s Bundestag-elnök, Norbert Lammert, majd Wolfgang Schäuble is támogatta. Értesülések szerint

a CDU/CSU első reagálásában most is elutasította a koalíciós tervezetet, az abban foglaltakat alkotmányellenesnek nevezve.

Bärbel Bas jelenlegi Bundestag-elnök korábban indítványozta azt is, hogy a törvényhozási választásokat a tartományi választások többségéhez igazítva az eddigi négyéves periódus helyett ötévente tartsák. Bas korábban javasolta azt is, hogy növeljék a női képviselők számát, illetve csökkentsék az úgynevezett sürgősségi elfogadásra előterjesztett törvénytervezeteket. Ez utóbbiak ugyanis értékelése szerint a szükséges és egyben demokratikus vita rovására mennek. A parlamenti alsóházi elnök korábban indítványozta azt is, hogy a választói korhatárt a jelenlegi 18 évről 16 évre csökkentsék.