eu
korrupció
vádalku
kenőpénz
gát ákos bence
Szakértő: megkérdőjeleződött a brüsszeli buborék morális felsőbbrendűsége
Beismerte bűnösségét és vádalkut kötött a belga hatóságokkal Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselő, az Európai Uniót érintő korrupciós botrány egyik főszereplője. A politikust – az Európai Parlament szocialista alelnökével és két társával együtt – azzal gyanúsítják, hogy Katartól fogadtak el kenőpénzeket azért, hogy tompítsák az országot érő kritikákat. Panzeri vádalkuja után a további érintettek is izgulhatnak – véli Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője.
Gát Ákos Bence szerint várhatóan további nevek kerülnek majd elő Európai Uniót érintő korrupciós botrányban. Tehát, akinek vaj van a füle mögött, az most valószínűleg jobban izgul, Panzeri ugyanis olyan információk birtokában lehet, ami másokra nézve is terhelőként hathat – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
Azzal kapcsolatban, hogy mekkora lehet az a hálózat, mely szervezett szinten működtette a korrupciós gyakorlatot Brüsszelben, a szakértő azt mondta: a botrány múlt decemberi kirobbanásakor a sajtó legalább hatvan főre tette az érintettek számát. Bár ez nem tényszerű adat, már így is nagyon sokan érintettek ebben a rendkívül kellemetlen ügyben – fogalmazott a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője. Köztük Eva Kaili szocialista EP-alelnök, akit december 9-én tartóztattak le élettársával együtt. Utóbbi az a Francesco Giorgi, aki a most vádalkut kötő Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista EP-képviselőnek volt az asszisztense, majd később hasonló beosztásban dolgozott a szocialista EP-képviselő, Andrea Cozzolino mellett, aki ellen január elején indult eljárás az ügyben.
"Hogy a korrupciós botrány a legmagasabb szintekig is elérhet, arról egyelőre csak pletykaszintű híresztelések vannak. Az viszont már most is biztosan látható, hogy nemcsak európai parlamenti képviselők vagy munkatársaik, közvetlen hozzátartozóik érintettek, hanem az NGO-szektor egyes szereplői" – jegyezte meg Gát Ákos Bence. Például Niccolo Figa-Talamanca, aki a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója, vagy épp a már őrizetbe vett Luca Visentini, a Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkára, vagyis nem csak egy intézmény ügyéről van szó.
A szakértő megfogalmazása szerint az ügy a "brüsszeli buborék" morális felsőbbrendűségét kérdőjelezi meg, hiszen az elmúlt években, évtizedben az volt tapasztalható, hogy az uniós intézményrendszer, a brüsszeli politikai rendszer képviselői egyfajta morális magaslatokból fogalmaztak meg vádakat tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben.
"Úgy tűnt, ők állnak a jó oldalon, ehhez képes kiderült, ez a narratíva nem igaz"
– emelte ki Gát Ákos Bence, hozzátéve: bár nem lehet általánosítani, de láthatóan a brüsszeli intézményrendszerben is vannak – adott esetben súlyos – problémák.
A Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője úgy véli, nem kétséges EP-képviselők vagy EP-elnök azon nyilatkozatai, miszerint rövid távon mindenképp negatív irányba rontja az ügy – ha nem az egész Európai Unió, de – az uniós intézményeknek a megítélését. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a bizalmat visszaállítsák.
Kapcsolódó hang
Ezt olvasta már?
