Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő
Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.
Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Katar belengette a földgázüzlet lazítását az uniós botrány miatt

Görögországban belpolitikai vihart kavart a Katargate néven elhíresült botrány, amelyben az a vád, hogy a parányi, vb-házigazda és földgázban gazdag állam uniós illetékeseket vesztegetett meg. Katar most a földgázüzlet átgondolásával is fenyegetőzött.

Görögországban úgy menekülnek Eva Kaili európai uniós képviselőtől, egyben az Európai Parlament volt alelnökétől, mint ördög a szentelt víztől. A görög szocialisták például villámsebesen kizárták a soraikból és arról kezdtek beszélni, hogy Kaili belpolitikai rivális pártjuk, a kormányzó konzervatívok „trójai falova” volt az EU-ban.

Kailit, férjét, egy volt olasz EP-képviselőt, egy brüsszeli székhelyű civilszervezet főnökét és egy tanácsadót annak nyomán tartóztatták le, hogy a belga rendőrség másfél millió euró kézpénzt talált – egy részét Kaili apjánál és a házában.

Nikosz Androulakisz, a görög szocialista párt, a PASZOK vezetője szerint július óta nem kommunikáltak képviselőjükkel, Kailivel, sőt a pártfőnök utasításba adta, hogy „nem szabad meghívni a központi bizottságba”.

„Soha nem álltunk közel egymáshoz” – idézte a szintén uniós parlamenti képviselő Androulakiszt a volt médiaszemélyiséggel kapcsolatban a Politico. Talán azért is, mert a nyáron – egy görögországi botrányban – kipattant, hogy a biztonsági szolgálatok Predator kémprogrammal figyelték meg a pártfőnök telefonját. Kaili ahelyett, hogy kiállt volna főnöke mellett, látszólag elbagatellizálta a témát és azt mondta, más országokban is lehallgatnak. Ez azért is pikáns, mert Kaili részese volt az Európai Parlament által a kémprogramok kapcsán indított vizsgálatnak. A kormányzó görög Új Demokrácia párt közben tagadta, hogy Kaili közel állt volna hozzájuk.

Ami a görög bepolitikai állításokkal szemben biztos, Kaili többször is védelmébe vette az Európai Parlamentben Katart, amelynek emberi jogi gyakorlatát és a külföldi dolgozók körülményeit hevesen bírálta a nemzetközi média.

Miközben Katarra „erkölcsi össztűz” zúdul, a kis állam felértékelődött az ukrajnai háború közepette az orosz gáztól elforduló EU számára. A világ harmadik legnagyobb gázkészletével rendelkező ország kormánya hevesen tagadta a vádakat, miszerint befolyást próbált volna vásárolni az Európai Parlamenten keresztül. Az európai képviselők ellentmondásos módon leszavazták, hogy Marokkót is szankcionálják, és így azt is, hogy olyan lépéseket vezessenek be ellene, mint a katari érdekeltségek ellen.

Egy név nélkül nyilatkozó vezető katari diplomata most azt mondta a Financial Timesnak: az Európai Parlament fellépésének módja „negatívan hat majd ki” a biztonsági és az energiabiztonsági együttműködésre. Utalt ezzel a katari cseppfolyósított földgázszállításokra. A katari kormány azt is bírálta, hogy az uniós parlament leállította a Katarral összefüggő törvényalkotást, de Marokkó esetében eltekintett ettől. Bírálta a belga kormányt is – a Katargate-et a belga rendőrség nyomozása robbantotta ki –, amiért az nem akart konzultálni a tényekről.

A katari diplomata ugyanakkor tagadta, hogy az LNG-szállítások leállításával fenyegetőztek volna.

Az FT azt írta: Katar eddig igyekezett a megbízható szállító imázsát építeni, és soha nem élt vissza piaci pozíciójával, hogy diplomáciai előnyökhöz jusson – például akkor sem, amikor szomszédai 2017 és 2021 között kemény kereskedelmi blokád alá vonták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×