Görögországban úgy menekülnek Eva Kaili európai uniós képviselőtől, egyben az Európai Parlament volt alelnökétől, mint ördög a szentelt víztől. A görög szocialisták például villámsebesen kizárták a soraikból és arról kezdtek beszélni, hogy Kaili belpolitikai rivális pártjuk, a kormányzó konzervatívok „trójai falova” volt az EU-ban.

Kailit, férjét, egy volt olasz EP-képviselőt, egy brüsszeli székhelyű civilszervezet főnökét és egy tanácsadót annak nyomán tartóztatták le, hogy a belga rendőrség másfél millió euró kézpénzt talált – egy részét Kaili apjánál és a házában.

Nikosz Androulakisz, a görög szocialista párt, a PASZOK vezetője szerint július óta nem kommunikáltak képviselőjükkel, Kailivel, sőt a pártfőnök utasításba adta, hogy „nem szabad meghívni a központi bizottságba”.

„Soha nem álltunk közel egymáshoz” – idézte a szintén uniós parlamenti képviselő Androulakiszt a volt médiaszemélyiséggel kapcsolatban a Politico. Talán azért is, mert a nyáron – egy görögországi botrányban – kipattant, hogy a biztonsági szolgálatok Predator kémprogrammal figyelték meg a pártfőnök telefonját. Kaili ahelyett, hogy kiállt volna főnöke mellett, látszólag elbagatellizálta a témát és azt mondta, más országokban is lehallgatnak. Ez azért is pikáns, mert Kaili részese volt az Európai Parlament által a kémprogramok kapcsán indított vizsgálatnak. A kormányzó görög Új Demokrácia párt közben tagadta, hogy Kaili közel állt volna hozzájuk.

Ami a görög bepolitikai állításokkal szemben biztos, Kaili többször is védelmébe vette az Európai Parlamentben Katart, amelynek emberi jogi gyakorlatát és a külföldi dolgozók körülményeit hevesen bírálta a nemzetközi média.

Miközben Katarra „erkölcsi össztűz” zúdul, a kis állam felértékelődött az ukrajnai háború közepette az orosz gáztól elforduló EU számára. A világ harmadik legnagyobb gázkészletével rendelkező ország kormánya hevesen tagadta a vádakat, miszerint befolyást próbált volna vásárolni az Európai Parlamenten keresztül. Az európai képviselők ellentmondásos módon leszavazták, hogy Marokkót is szankcionálják, és így azt is, hogy olyan lépéseket vezessenek be ellene, mint a katari érdekeltségek ellen.

Egy név nélkül nyilatkozó vezető katari diplomata most azt mondta a Financial Timesnak: az Európai Parlament fellépésének módja „negatívan hat majd ki” a biztonsági és az energiabiztonsági együttműködésre. Utalt ezzel a katari cseppfolyósított földgázszállításokra. A katari kormány azt is bírálta, hogy az uniós parlament leállította a Katarral összefüggő törvényalkotást, de Marokkó esetében eltekintett ettől. Bírálta a belga kormányt is – a Katargate-et a belga rendőrség nyomozása robbantotta ki –, amiért az nem akart konzultálni a tényekről.

A katari diplomata ugyanakkor tagadta, hogy az LNG-szállítások leállításával fenyegetőztek volna.

Az FT azt írta: Katar eddig igyekezett a megbízható szállító imázsát építeni, és soha nem élt vissza piaci pozíciójával, hogy diplomáciai előnyökhöz jusson – például akkor sem, amikor szomszédai 2017 és 2021 között kemény kereskedelmi blokád alá vonták.