Infostart.hu
eur:
386.26
usd:
331.75
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az ismeretlen katona sírjánál Párizsban 2022. november 11-én. 1918-ban ezen a napon kötötték meg a fegyverszünetet az I. világháborúban részt vevő országok.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Teresa Suarez

Tényleg meg akarták ölni Emmanuel Macront? Válaszol a szakértő

A francia elnök elleni merényletterv vádjával állítanak bíróság elé 13 szélsőjobboldali lakost Franciaországban. Az ügy háttere 2018-ig nyúlik vissza – mondta az InfoRádiónak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A tagok a közösségi médián keresztül találtak egymásra és álltak össze csoporttá 2018-ban – mondta a szakértő. A cél az volt akkor, hogy az I. világháború lezárásának századik évfordulója kapcsán elég sok helyre látogató elnök ellen is merényletet hajtsanak végre.

Nem ő volt egyedül a cél, hanem számos egyéb célzott személy, elsősorban megválasztott francia képviselők, illetve migránscsoportok is akár, de gazdagokra is vadásztak, emiatt 2018 novemberétől letartóztatták őket. Ez 11 férfit és két nőt érintett – emlékeztetett Fejérdy Gergely.

„Első körben csak a közvetlen vezetőséget vették őrizetbe, aztán 2021 nyaráig további személyeket is, akiket veszélyesnek véltek.

Konkrét megvalósulás nem történt, tehát a nagy kérdés igazából a február 3-áig tartó tárgyaláson, hogy valóban képesek lettek volna-e bármiféle terrortámadásra”

– mondta a kutató.

Eredetileg terrorista összeesküvés címén folyt eljárás ellenük, illetve a média jobbára így azonosította ezt az ügyet, viszont most egyszerű büntető bíróság előtt zajlik a per – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy 2018 novemberében a sárga mellényes mozgalom legaktívabb időszakában sok tüntetés és agresszív cselekedett volt Franciaországban, ezért nagyon odafigyelt az ilyen esetekre a rendőrség.

„Megjegyzendő, hogy

a főszereplőnél, egy 60 év körüli férfinél számos engedély nélküli fegyvert találtak,

tehát elképzelhető, hogy képes lett volna valamilyen akcióra” – mondta Fejérdy Gergely.

A kutató úgy látja, a francia csoport kevésbé volt szervezett, mint a Reichsbürger mozgalom, amelynek tagjait pár hete tartóztatták le Németországban, ott korábbi katonai tisztséget viselő személyek is érintettek lehettek.

„Itt sokkal inkább amatőrebb csoportról van szó, a francia társadalomban is megjelentek ezek a kiábrándult csoportok, ezek sokkal kevésbé szervezettek” – mondta Fejérdy Gergely. Hozzátette, hogy az akkori belügyminiszteri államtitkár 2018-ban a letartóztatások kapcsán úgy nyilatkozott, hogy nagyobb az ügy füstje, mint a lángja. Igazságot viszont majd a bíróság tesz.

(Nyitóképünkön Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az ismeretlen katona sírjánál Párizsban 2022. november 11-én. 1918-ban ezen a napon kötötték meg a fegyverszünetet az I. világháborúban részt vevő országok.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×