Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Váratlan főszerkesztői lemondások az osztrák médiában

Azonnali hatállyal benyújtotta lemondását az ORF közszolgálati televízió hírműsorainak főszerkesztője. A lemondás előzményei 2017-re nyúlnak vissza, a gyanú szerint a főszerkesztő kompromittáló chatelést folytatott az akkori alkancellárral, a szabadságpárti Christian Strachéval a hírszolgáltatásról, valamint a politikus személyi változtatásokra vonatkozó kívánságairól. Hasonló befolyásolási kísérlet gyanúja merült fel a Die Presse főszerkesztője ellen is.

A főszerkesztő lemondásáról mind az ORF, minf a ZDF német közszolgálati televízió beszámolt. Az ORF közlése szerint Matthias Schrom lemondását a televízió intendánsa, Roland Weissmann elfogadta, mert úgy ítélte meg, hogy noha a főszerkesztő munkája ellen nem merült fel semmilyen kifogás, lépése az ORF hírszolgáltatásának hitelessége miatt elkerülhetetlen volt.

Az ORF szerkesztői elutasítanak minden fajta külső utasítást – hangsúlyozta.

A chatekből kitűnt, hogy Schrom egyebek között tájékoztatta az akkoriban az Osztrák Néppárttal közösen kormányzó Osztrák Szabadságpárt vezető politikusát az ORF hírműsorainak irányultságáról.

A beszélgetések során Strache személyi változtatásokat is sürgetett.

A politikus nemtetszését fejezte ki a az ORF egyik híre miatt, amire Schrom állítólag megértéssel reagált.

Dieter Bornemann, az ORF szerkesztői tanácsának elnöke az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva arról számolt be, hogy a történtek felháborodást váltottak ki az ORF számos munkatársa körében. Bornemann szerint az újságírókat az háborította fel, hogy a történtek kapcsán egy olyan ügybe sodródnak bele, amelyhez semmi közük.

Értesülések szerint a főszerkesztő azonnali hatállyal történt lemondásával megelőzte azt a bizalmi szavazást, amelyet a hét második felében tartottak volna arról, hogy elláthatja-e továbbra is munkáját. Schrom tartalmi munkájával szemben az ORF-nél korábban nem merült fel semmilyen kifogás.

A grazi székhelyű Styria Media Group médiavállalat közlésére hivatkozva a Der Spiegel arról számolt be, hogy hasonló lépésre szánta el magát a Die Presse osztrák napilap főszerkesztője, egyben kiadója, Rainer Nowak is.

Nem mondott le, de egyelőre felfüggesztette munkájának ellátását.

A tekintélyes osztrák polgári napilap főszerkesztője az Öbag osztrák állami vagyonkezelő holding akkor vezetőjével, Thomas Schmiddel chatelt. Kiszivárgott értesülések szerint megállapodtak abban, hogy kölcsönösen támogatják egymás előremeneteli terveit. Nowak akkoriban állítólag az ORF vezetői posztjára pályázott. Thomas Schmid ellen jelenleg hivatalos bírósági eljárás folyik.

A gyanú szerint támogatta Sebastian Kurz későbbi kancellár terveit az Osztrák Néppárt elnöki tisztségének elnyerésére, illetve ezáltal a kancellári tisztség megpályázásra.

Nowak – aki Ausztria egyik legismertebb újságírója – a közelmúltban az újság olvasóihoz intézett nyílt levélben elnézést kért az általa folytatott chatbeszélgetések "hangneméért és helytelen közeliségért". Egyidejűleg a leghatározottabban cáfolta, hogy a beszélgetések nyomán bármilyen nyomást is gyakorolt volna a szerkesztőségre.

"Biztosíthatom önöket arról, hogy noha az újság munkája során mind a politika, mind a gazdaság irányából újra és újra szembetalálja magát beavatkozásokkal, ezek azonban sikertelenek" – fogalmazott a főszerkesztő.

Címlapról ajánljuk
Milliárdok menekülése, avagy így reagált az iráni kriptopiac az amerikai-izraeli támadásra

Milliárdok menekülése, avagy így reagált az iráni kriptopiac az amerikai-izraeli támadásra

Amikor 2026 februárjában izraeli és amerikai légicsapások érték iráni katonai létesítményeket, a reakció nemcsak a diplomáciai térben volt gyors. Az iráni kriptotőzsdékről kevesebb mint két nap alatt akár 2 milliárd dollárnyi digitális vagyon áramlott ki. A blokklánc-adatok szerint a kiutalások volumene a szokásos szint nyolc-tízszeresére ugrott. A történet jól mutatja, hogy a kriptovaluták ma már geopolitikai válságok idején is azonnali pénzügyi menekülőútvonalat jelentenek.

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×