Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Váratlan főszerkesztői lemondások az osztrák médiában

Azonnali hatállyal benyújtotta lemondását az ORF közszolgálati televízió hírműsorainak főszerkesztője. A lemondás előzményei 2017-re nyúlnak vissza, a gyanú szerint a főszerkesztő kompromittáló chatelést folytatott az akkori alkancellárral, a szabadságpárti Christian Strachéval a hírszolgáltatásról, valamint a politikus személyi változtatásokra vonatkozó kívánságairól. Hasonló befolyásolási kísérlet gyanúja merült fel a Die Presse főszerkesztője ellen is.

A főszerkesztő lemondásáról mind az ORF, minf a ZDF német közszolgálati televízió beszámolt. Az ORF közlése szerint Matthias Schrom lemondását a televízió intendánsa, Roland Weissmann elfogadta, mert úgy ítélte meg, hogy noha a főszerkesztő munkája ellen nem merült fel semmilyen kifogás, lépése az ORF hírszolgáltatásának hitelessége miatt elkerülhetetlen volt.

Az ORF szerkesztői elutasítanak minden fajta külső utasítást – hangsúlyozta.

A chatekből kitűnt, hogy Schrom egyebek között tájékoztatta az akkoriban az Osztrák Néppárttal közösen kormányzó Osztrák Szabadságpárt vezető politikusát az ORF hírműsorainak irányultságáról.

A beszélgetések során Strache személyi változtatásokat is sürgetett.

A politikus nemtetszését fejezte ki a az ORF egyik híre miatt, amire Schrom állítólag megértéssel reagált.

Dieter Bornemann, az ORF szerkesztői tanácsának elnöke az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva arról számolt be, hogy a történtek felháborodást váltottak ki az ORF számos munkatársa körében. Bornemann szerint az újságírókat az háborította fel, hogy a történtek kapcsán egy olyan ügybe sodródnak bele, amelyhez semmi közük.

Értesülések szerint a főszerkesztő azonnali hatállyal történt lemondásával megelőzte azt a bizalmi szavazást, amelyet a hét második felében tartottak volna arról, hogy elláthatja-e továbbra is munkáját. Schrom tartalmi munkájával szemben az ORF-nél korábban nem merült fel semmilyen kifogás.

A grazi székhelyű Styria Media Group médiavállalat közlésére hivatkozva a Der Spiegel arról számolt be, hogy hasonló lépésre szánta el magát a Die Presse osztrák napilap főszerkesztője, egyben kiadója, Rainer Nowak is.

Nem mondott le, de egyelőre felfüggesztette munkájának ellátását.

A tekintélyes osztrák polgári napilap főszerkesztője az Öbag osztrák állami vagyonkezelő holding akkor vezetőjével, Thomas Schmiddel chatelt. Kiszivárgott értesülések szerint megállapodtak abban, hogy kölcsönösen támogatják egymás előremeneteli terveit. Nowak akkoriban állítólag az ORF vezetői posztjára pályázott. Thomas Schmid ellen jelenleg hivatalos bírósági eljárás folyik.

A gyanú szerint támogatta Sebastian Kurz későbbi kancellár terveit az Osztrák Néppárt elnöki tisztségének elnyerésére, illetve ezáltal a kancellári tisztség megpályázásra.

Nowak – aki Ausztria egyik legismertebb újságírója – a közelmúltban az újság olvasóihoz intézett nyílt levélben elnézést kért az általa folytatott chatbeszélgetések "hangneméért és helytelen közeliségért". Egyidejűleg a leghatározottabban cáfolta, hogy a beszélgetések nyomán bármilyen nyomást is gyakorolt volna a szerkesztőségre.

"Biztosíthatom önöket arról, hogy noha az újság munkája során mind a politika, mind a gazdaság irányából újra és újra szembetalálja magát beavatkozásokkal, ezek azonban sikertelenek" – fogalmazott a főszerkesztő.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×