Infostart.hu
eur:
384.19
usd:
328.46
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

Washingtonban tárgyaltak az örmények és az azeriek

Az Egyesült Államok közvetítésével egyeztetett a két kaukázusi ország külügyminisztere.

Az egyeztetés nem sokkal azután kezdődött, hogy az örmény-azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.

Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminisztert amerikai kollégájuk, Antony Blinken fogadta, aki az egyeztetéseket megnyitó beszédében leszögezte: a tartós béke legbiztosabb módja a közvetlen párbeszéd.

Egyúttal üdvözölte Jereván és Baku erőfeszítéseit, "hogy maguk mögött hagyják a múltat", és hangsúlyozta, az Egyesült Államok mind Azerbajdzsánra, mind pedig Örményországra baráti országként tekint. Hozzátette azt is, hogy Washington elkötelezett támogatója a két állam közötti megbékélésnek.

A továbbiakban zárt ajtók mögött folyó megbeszélésekről egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a sajtónak azt mondta,

az egyeztetések egyelőre nem jelentenek béketárgyalást, hanem az erre irányuló további találkozókat hivatottak előkészíteni.

Bár a múlt héten Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő az oroszországi Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös nyilatkozatban szállt síkra az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett, hétfő hajnalban ismét harcokat jelentettek a két kaukázusi ország határ menti térségéből.

Baku és Jereván kölcsönösen egymást vádolta a helyzet újbóli elmérgesedéséért,

áldozatokról azonban nem tudni.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében indult azeri offenzíva, a hat héten át tartó harcoknak több mint 6500 halálos áldozatuk volt. Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni a vidéket és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak összecsapások.

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×