eur:
389.48
usd:
365.92
bux:
55376.1
2023. szeptember 23. szombat Tekla
Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

Washingtonban tárgyaltak az örmények és az azeriek

Az Egyesült Államok közvetítésével egyeztetett a két kaukázusi ország külügyminisztere.

Az egyeztetés nem sokkal azután kezdődött, hogy az örmény-azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.

Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminisztert amerikai kollégájuk, Antony Blinken fogadta, aki az egyeztetéseket megnyitó beszédében leszögezte: a tartós béke legbiztosabb módja a közvetlen párbeszéd.

Egyúttal üdvözölte Jereván és Baku erőfeszítéseit, "hogy maguk mögött hagyják a múltat", és hangsúlyozta, az Egyesült Államok mind Azerbajdzsánra, mind pedig Örményországra baráti országként tekint. Hozzátette azt is, hogy Washington elkötelezett támogatója a két állam közötti megbékélésnek.

A továbbiakban zárt ajtók mögött folyó megbeszélésekről egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a sajtónak azt mondta,

az egyeztetések egyelőre nem jelentenek béketárgyalást, hanem az erre irányuló további találkozókat hivatottak előkészíteni.

Bár a múlt héten Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő az oroszországi Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös nyilatkozatban szállt síkra az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett, hétfő hajnalban ismét harcokat jelentettek a két kaukázusi ország határ menti térségéből.

Baku és Jereván kölcsönösen egymást vádolta a helyzet újbóli elmérgesedéséért,

áldozatokról azonban nem tudni.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében indult azeri offenzíva, a hat héten át tartó harcoknak több mint 6500 halálos áldozatuk volt. Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni a vidéket és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak összecsapások.

Címlapról ajánljuk
Elemző: nem mondja meg a kormány, pontosan miért ekkora az áfabevétel-hiány

Elemző: nem mondja meg a kormány, pontosan miért ekkora az áfabevétel-hiány

Idén augusztusban az államkasszába 314 milliárd forint áfabevétel folyt be, ami 14,5 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi 368 milliárd forintos összeg - derült ki abból a részletes adatokból, amelyet a pénzügyminisztérium közölt az államháztartás augusztusi alakulásáról. A Portfolio elemzője azt mondta, hogy ezzel idén már negyedik hónapja csökkennek az áfabevételek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2023.09.25. hétfő, 18:00
Szlávik János
főorvos, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Nagy ütésből próbáltak talpra állni a tőzsdék, de nem jött össze

Nagy ütésből próbáltak talpra állni a tőzsdék, de nem jött össze

A hét korábbi részében jelentős hangulatromlás volt megfigyelhető a tőzsdéken, amelyet részben az amerikai jegybank számlájára lehet írni, hiszen e heti kamatdöntő ülésén ugyan nem változtatott a kamatszinten a Fed, azonban szigorú üzeneteket küldött azzal kapcsolatban, hogy az infláció csak hosszú idő múlva csökkenhet a célszintre, így a korábban vártnál hosszabb ideig maradhatnak magasan a kamatok. A tegnapi jelentős esés után ma már inkább a megnyugvás jelei látszottak a tőzsdéken, de nem jött össze a pluszos zárás végül sem a főbb európai, sem az amerikai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×