A NATO-szövetségesek és a világ számos más országa már eddig is példa nélküli támogatásban részesítette a háború sújtotta Ukrajnát - értékelte Stoltenberg az interjúban, amelyet annak kapcsán adott, hogy Oroszország fél évvel ezelőtt indította meg Ukrajna elleni háborúját.

"Ukrajna mellett állunk, és mindaddig támogatjuk, amíg ez szükséges. Ez a tagállamok üzenete Kijevnek" - fogalmazott a ZDF-nek a főtitkár.

Stoltenberg közvetve elismerte, hogy az elmúlt hetekben visszaesett a katonai támogatás, ami az európai országok részéről a háborúba történő belefáradás jele lehet.

Utalt arra, hogy ezen a téren kemény munkára, az európai, illetve az észak-amerikai tagországok állam- és kormányfőinek együttműködésére van szükség.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok épp a napokban 800 millió dolláros pótlólagos katonai segélyt jelentett be.

"Azt várom az európai szövetségesektől, hogy ezen a téren további lépéseket tegyenek" – jelentette ki.

A Kanadában tartózkodó Olaf Scholz kancellár – mint a ZDF emlékeztetett – épp most közölte, hogy Németország további fegyverszállítmányt küld Ukrajnának több mint 500 millió euró értékben.

Kérdésre válaszolva a főtitkár hangsúlyozta, hogy Európa kemény tél előtt áll.

Az Ukrajnának nyújtott támogatásnak ára lesz

– jelentette ki, utalva az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók következményeire, továbbá arra a tényre, hogy Oroszország az energiát fegyverként használja.

"Meg kell azonban értenünk, hogy a támogatásnak nincs alternatívája" – fogalmazott Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő indított támadó háborút egy szuverén, független európai állam ellen. Ezenkívül tudatában kell lennünk annak is, hogy ha nem támogatnánk Ukrajnát, és a háborút Oroszország nyerné meg, jóval nagyobb árat kellene fizetnünk - tette hozzá.

Stoltenberg utalt arra is, hogy a kemény télnek is ára lesz. Ha azonban nem cselekednénk, a világ még agresszívabbá válna, és mindez azt sugallná, hog az agresszív és egyben katonai akciók elnyerik jutalmukat.

"A támogatásnak valóban megfizetjük az árát. Az az ár azonban, amelyet mi fizetünk, pénzben mérhető. Az az ár ugyanakkor, amelyet az ukránok fizetnek, emberéletben" – hangsúlyozta. A főtitkár szerint az embereket emlékeztetni kell arra, hogy mi a tét. Ennek kapcsán pedig nem csupán a több mint 40 millió ukrajnaival való szolidaritásról van szó, hanem saját érdekeink védelméről is.

A kialakult világrendnek megvannak a maga szabályai, egyebek között az, hogy a nagyhatalmak egyszerűen nem vonulhatnak be egy szomszédos országba. Ha ezt engednénk, olyan világ jönnek létre, amelyben növekszik a háború, illetve a NATO-szövetségesek elleni agresszió veszélye – fogalmazott a szövetség vezetője.

Stoltenberg nem bocsátkozott jóslásokba azzal kapcsolatba, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin elszámította magát. Azt gondolta ugyanis, hogy néhány napon belül győztesen kerülhet ki. Ez a háború pedig épp fél éve tart. Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett, Ukrajna pedig képes volt arra, hogy ellencsapásokat hajtson végre, egyes területeket északon, Kijev környékén, valamint keleten, Harkiv körzetében visszanyerjen, és megállítsa a Donyec-medencei orosz offenzívát.

"A háborúk kimenetele azonban megjósolhatatlan"

– hangsúlyozta a NATO főtitkára.

Emlékeztetett arra, hogy a szövetség nagy pontossággal előre jelezte a várható orosz inváziót, arra már múlt ősszel figyelmeztetett. Az azonban megjósolhatatlan, hogy ez a háború miként ér véget.

Ezért a legjobb, amit a NATO tehet, az az Ukrajnának történő katonai, pénzügyi, humanitárius és gazdasági támogatás – jelentette ki Jens Stoltenberg.