Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
312.78
bux:
147542.85
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Olaf Scholz német kancellár a német hadsereg fejlesztéséről és új energiapolitikáról beszél a szövetségi parlamentben (Bundestag) Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország nem támogatja, hogy az ukránok repülőket kapjanak

A brit kormány közben fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának.

A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel - tette világossá Olaf Scholz német kancellár.

A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor "nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek" - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így

"a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz", mint előtte.

A háború "katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi" - tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait.

Mint mondta,

"a katonai megoldásnak nincs értelme", ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.

Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.

Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken "kihívás", amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.

Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust - húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Menekülnének Szlovákiából a fiatalok
tudósítónktól

Menekülnének Szlovákiából a fiatalok

Egyre kevésbé bíznak abban, hogy hazájukban jobb jövő vár rájuk, és sokan közülük a kivándorlást is fontolgatják – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A felmérés egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a 18 és 24 év közötti szlovákiai fiatalok közül tízből akár nyolcan is elképzelhetőnek tartják, hogy külföldön keresnek jobb lehetőségeket.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

A Tisza-kormány ígéretének megfelelően nagy lépést tett a hazai szélenergia-potenciál nagyobb mértékű kiaknázása felé, és felkérésére az Energiahivatal nyár végén már ki is írta az első új pályázatot. Azonban hiába az előző időszakkal éles kontrasztot alkotó szándék és gyors cselekvés, előfordulhat, hogy a pályázat nyomán kiépülő új kapacitás teljes üzembe állása akár 2032-ig is elhúzódhat. Az új turbinák ugyanis legkorábban 2030. szeptember 30.-án csatlakozhatnak a szintén fejlesztési programot kapó hálózathoz, vagyis azon év őszén, melynek végére a hazai szeles kapacitásnak a jelenlegi háromszorosára kellene bővülnie a még az előző kormány által kitűzött cél szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 7. 17:31
×
×