Infostart.hu
eur:
382.44
usd:
325.93
bux:
125147.27
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a Forza Italia párt vezetője int riportereknek a jobbközép pártok csúcstalálkozója után a római Villa Grandénál 2021. december 23-án. Berlusconi 2022. január 22-én visszavonta tervezett jelölését az államfői posztra. A többfordulós államfőválasztás a római parlamentben január 24-én kezdődik, naponta egy szavazást tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/LaPresse/Roberto Monaldo

Teljes a bizonytalanság az olasz államfőválasztás előtt

Silvio Berlusconi visszalépése után folytatódik az egyeztetés arról, ki lehetne Olaszország következő köztársasági elnöke. Több női jelölt neve is felvetődött.

Az olasz parlamentben hétfő délután kezdődik az új államfő megválasztása. Silvio Berlusconi, a jobbközép Hajrá, Olaszország! elnöke már nem pályázik a posztra. A volt kormányfő nem indokolta döntését.

Molnár Anna Olaszország-szakértő közölte: ezek után vasárnap megkezdődött a pártok közötti tárgyalás arról, hogy ki lehet Sergio Matterella utódja.

"Úgy tűnik, hogy Mario Draghi kormányfő szívesen vállalná ezt a pozíciót, de nagyon sok kérdés van továbbra is nyitva. A két nagy tábornak, így a középjobbnak, illetve a középbalnak sincsen meg az abszolút parlamenti többsége ahhoz, hogy a harmadik forduló után eredményesen tudjanak szavazni az új elnökről. Sokáig úgy tűnt, hogy Draghit talán a többség támogatná, most azonban a Liga vezetője, Matteo Salvini bejelentette, hogy nem javasolták ezt a megoldást, inkább azt támogatnák, hogy Draghi maradjon a helyén miniszterelnökként, és folytassa a kormányzást" – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A Liga elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy

kényes időszakot él meg Olaszország, és a stabilitás fontosabb.

A szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz az olasz államfőről, összesen 1008-an. Az első három körben kétharmados többséggel lehet nyerni, a negyedikben elég az abszolút többség. Eddig mindössze kétszer fordult elő, hogy kétharmaddal tudtak köztársasági elnököt választani.

A tárgyalások elkezdődtek a nevekről, de már nagyon kevés idő maradt. Hétfő reggel úgy tűnt, hogy a két nagy koalíció, de a középbal biztosan fehér lapot fog leadni, tehát üres szavazati lapot. Így még hétfőn folytatják a tárgyalásokat arról, hogy ki jöhetne számításba mint új jelölt – mondta a szakértő.

Molnár Anna szerint a baloldal a történész Andrea Riccardi nevét dobta be, de felvetődött több női jelölt is, Elisabetta Belloni pártfüggetlen diplomata, az igazságügyi miniszter Marta Cartabia vagy Maria Casellati, a Szenátus elnöke is jelöltként.

"Úgy tűnik – tette hozzá –, hogy a tárgyalások folytatódni fognak, hogy minél hamarabb megszülethessen a döntés."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy újabb győzelem biztosan nyolcaddöntőt érne a Ferencvárosnak

Egy újabb győzelem biztosan nyolcaddöntőt érne a Ferencvárosnak

A Ferencváros este kilenc órától az utolsó hazai mérkőzését játssza az Európa-liga 2025–2026-os idényének főtáblás szakaszában. Ugyanakkor – köszönhetően az eddigi szereplésnek – lesz még folytatás, az eddig megszerzett 14 pont biztosan elég a továbbjutáshoz. Az alapcélt már teljesítette a Fradi, most más feladata van.

Orosz-amerikai-ukrán megbeszélés a láthatáron – Trump Davosból Putyinnak üzent: vége kell vetni az ukrajnai háborúnak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette a tárgyalás esélyének hírét, miközben az amerikai elnök az oroszhoz szól.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Ezt tudjuk most a rezsistopról: már látszik, kik járhatnak a legjobban

Ezt tudjuk most a rezsistopról: már látszik, kik járhatnak a legjobban

Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a kormány rezsistop intézkedését elemeztük, és összeszedtük, mit lehet tudni azokból az információmorzsákból, amelyeket a kormányzati szereplők az elmúlt napokban elhintettek. Vendégünk volt Kabát Krisztián, a Portfolio energetikai elemzője. Az adás második részében a tegnapi interjúnk második részét közöltük Papp Zsanett Gréta geopolitikai szakértővel, aki fél évet maga is Grönlandon töltött. Tegnap a Grönland–Dánia–USA viszonyrendszert elemeztük, ma pedig a ritkaföldfém-kitermelés realitásáról, valamint az orosz és kínai befolyástól való félelemről van szó. Emellett arról is beszélünk, melyek azok a legfontosabb fókuszpontok, amelyekre figyelve kiszűrhető a médiazajból mindaz, ami Grönland és a NATO jövője szempontjából igazán lényeges.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×