Habeck szavait a Reuters idézte, és az Infostart is beszámolt róluk. A német zöld párt társelnöke, aki egyúttal az új német kormány alkancellárja is, a hét elején egy berlini sajtóértekezleten beszélt arról, hogy Németországban jelenleg is 300 ezer állás betöltetlen, és ha a feltételek nem változnak, számuk 2029-re 650 ezerre, néhány évvel később már 5 millióra nőhet.

Mindez a politikus szerint „komoly problémákat okozhat a termelékenységben”, miért is szavai szerint az országnak készen kell állnia számos megoldás párhuzamos alkalmazására. Ilyen lehet a szakképesítések jobb közelítése a munkaerőpiac valós igényeihez egyfelől, valamint

a gazdaság minden területén – mérnököktől a szállítókig – bevándorlók szélesebb körű alkalmazása

másfelől.

Németországban már sok éve téma, hogy a társadalom öregedése, valamint a munkavállalók demográfiai összetételének előnytelen alakulása – rendre többen mennek nyugdíjba, mint ahányan munkába állnak – tényleges

időzített bombaként ketyeg a német nyugdíjrendszer alatt.

Különösen, hogy a csökkenő számú aktív kereső úgy kell, hogy eltartson növekvő számú inaktív nyugdíjast, hogy ez utóbbiak élethosszkilátásai közben folyamatosan nőnek.

Márpedig a német szövetségi statisztikai hivatal előrejelzése szerint 2020 és 2035 között a népességen belül a 67 éves vagy ennél idősebb lakosok számra közel negyedével (22 százalékkal) nő majd, elérve a 20 milliót.

A német népesség elöregedése több szempontból is szembeötlő.

A lakosság átlagéletkora jelenleg 44,5 év, ez Indiában például 27 év, de a fejlett nyugati partnereknél is alacsonyabb (Nagy-Britanniában 40 év, az Egyesült Államokban 39 év).

A 15 évnél fiatalabb németek aránya az össznépességnek csak nyolcadát teszi ki, míg a hatvan éven felüliek száma a lakosság negyedére rúg.

Különböző statisztikai becslések szerint a jelenleg 83,2 milliós német népesség a következő években még növekedni fog, de aztán meredek zuhanás következik, és ha nem áll be változás az ország demográfiai összetételébe, akkor 2060-ra visszaeshet 74,5 millióra.

A decemberben hivatalba lépett Scholz-kormány, amely a szociáldemokrata, a szabaddemokrata és a zöldpárt koalícióját fogja össze, mindezek fényében is vette be az új kormány programjába, hogy

könnyítéseket eszközölnek majd a külföldi képzett munkavállalók németországi elhelyezkedésénél, valamint, hogy növelik a munkavállalás vonzerejét

azzal, hogy a korábbi 8,60-ról 12 euró emelték az órabérek minimális nagyságát.