eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Pártja és kormánya stabilizálása egyszerre feladata az új osztrák kancellárnak

Váratlan, hogy az osztrák politikai rendszer instabillá vált – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója, aki bemutatta az új kancellárt, és beszélt Sebastian Kurz visszatérésének az esélyeiről is.

Beiktatták hivatalába a héten Karl Nehammer új osztrák kancellárt Alexander Schallenberg múlt heti lemondását követően. A kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt új elnökének, aki a politikából távozó Sebastian Kurz helyére választottak meg, immár kormányfőként kellene stabilizálnia a pártja és kormánya helyzetét is – mondta Bauer Bence.

„Nem hittük volna, hogy az osztrák politikai rendszer ennyire instabillá vált” – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, és arra emlékeztetett, hogy az elmúlt fél évtizedben már hat kancellár állt az osztrák kormány élén.

A legutóbbi két parlamenti választás előrehozott volt Ausztriában,

ezúttal viszont ez a lehetőség nem is került napirendre. Bauer Bence szerint elsősorban azért nem, mert amikor októberben Sebastian Kurz lemondott a kancellári pozícióról, azért tette meg, mert a koalíciós társ Zöldek azzal fenyegetőztek, hogy a szociáldemokratákkal és az FPÖ-vel együtt hármas koalíciót alkotnának és kiszorítanák a Néppártot a hatalomból egy bizalmatlansági indítvánnyal. (Jelenleg a Néppárt 20-22-23 százaléknál áll, a szociáldemokraták egy kicsit megelőzik őket, a Zöldek stabilan tartják magukat 10-12 százaléknál, azaz egy most előrehozott választásnál a jelenlegi kormánykoalíciónak nem lenne többsége.)

„Erre aztán nem került sor, mert a Néppárt vette a lapot, és október elején lemondott Sebastian Kurz mint kancellár” – mondta a szakértő. A 35 éves politikus 2017-ben teljesen megújította a pártot, akkor „a fekete néppárt átváltott a türkiz, úgymond új néppártra”, a saját embereivel tudta megtölteni a szervezetet. „A pártnak a vérfrissítés nem tett rosszat, de az is igaz, hogy nagyon sok olyan fiatalember került oda, aki még ténylegesen zöldfülű volt” – mondta Bauer Bence, de hozzátette,

Kurz 39 hónapig volt összesen kancellár, két kormányt alakított, de a három év három hónap nagyon rövid periódus,

főleg úgy, hogy egy ciklus elvileg öt év.

Az elmúlt hónapok történései miatt átrajzolódni látszik a belpolitikai térkép Ausztriában, a mérések most azt mutatják, hogy a Néppárt nagyon sokat veszített. „Ez a Sebastian Kurz körüli állítólagos korrupciós botrányokra vezethető vissza. A szavazók csalódtak az új Néppártban, és most egy kicsit próbálja a párt visszahozni a régi, szeriőzebb arcát. Most konszolidálnia kell magát a Néppártnak és arra ráfordulni, hogy tényleg sikeres kormány legyen. Alexander Van der Bellen államfő egyébként figyelmeztette a Néppártot arra, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy pozíciókat ide-oda osztogatunk, hanem arról legyen szó, hogy az államot felelősségteljesen vezessük” – magyarázta Bauer Bence.

A kormányátalakításnál szerinte az ÖVP-n belül a regionális apparátussal rendelkező pártszervezetek tudtak érvényesülni, ők tudtak delegálni most minisztereket. Kevésbé érvényesült az, hogy a pártvezetés, mint Sebastian Kurz idejében, tudta felülről ezt meghatározni. Ezt érdekes fejleménynek tartja.

„Nehammernek most az lesz a feladata – elemezte a helyzetet –, hogy először is a pártot megnyugtassa, tompítani az indulatokat, és főleg olyan kormányzást prezentálni, amellyel aztán három év múlva ki lehet állni a szavazók elé. Az utolsó két évben olyan nagyon mélyreható változásokat vagy újításokat nem láttunk, mert vírusválság is volt, 2020 első napjaiban állt fel a Kurz-kormány, és februárban már jött a vírus, azaz túl sok normál ütemrend nem volt.”

Az új kancellárról elmondta, az alsó-ausztriai párttagozatnak volt az egyik politikusa, korábban az osztrák hadseregnél a kommunikációért felelt, majd Sebastian Kurz második kormánya alatt volt pártfőtitkár és belügyminiszter. Bauer Bence lojális pártfunkcionáriusnak tartja, aki nem tartozott Kurz nagyon belső köréhez, de nem is a Kurzot elutasító régi vonalas. A politikájáról egyelőre kevesebbet lehet tudni.

A korrupcióval vádolt Sebastian Kurz végleges visszavonulásáról úgy nyilatkozott a szakértő, hogy nem hisz benne,

szerinte mindez annak a függvénye, hogy mi lesz az ellen indított büntetőeljárásokkal.

„Lehet, hogy a végén nem is lesz per, hogy ejtik az egészet, de az is lehet, hogy perre kerül sor. Ha a végén van egy korrupció miatt elítélt volt kancellár, akkor nehezebb a visszatérés. Ha viszont az egészből nem lesz semmi, akkor korábban visszatérhet” – mondta. Úgy véli, nehéz döntés előtt áll az Osztrák Néppárt, mert nagy kérdés, hogy 2024 szeptemberében milyen jelölttel vág neki a választásnak.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×