Leonore Gewssler, energia és klímavédelmi miniszter a brüsszeli Euractivnak nyilatkozva beszélt a kérdésről. Ausztriában jelenleg a relatív többségben lévő Osztrák Néppárt a zöldekkel alkot a szövetségi kormányban koalíciót, Gewssler ez utóbbi politikusa.

A brüsszeli hírportál november elején szellőztette meg, hogy értesüléseik szerint az Európai Bizottság egy készülő munkaanyagában a nukleáris energiát és – bizonyos megszorításokkal és határidők idők között – a földgázt is a „környezetvédelmi szempontból fenntartható” besorolás alá helyezné. Azóta a hír széles körben bejárta a nemzetközi médiát és az értesülés környezetvédelmi szervezetek körében ugyanúgy heves reakciókat váltott ki, miként az atomenergiát elvető tagországok is elkezdték hallatni hangjukat.

Legutóbb

a glasgow-i COP26 klímavédelmi csúcson tett közzé demonstratív módon nyilatkozatot Ausztria, Dánia, Luxembourg, Németország és Portugália, amelyben közösen tiltakoztak

az atomenergia bármilyen jövőbeni „zöldesítése” ellen.

A fellépés egyébként részben reakció is kívánt lenni egy másik (európai uniós) országcsoportnak, a Franciaország és Finnország által vezetett, tizenkét tagállamot számláló „atomenergia barátai” csoport felhívására. Ez utóbbiak ugyanis közös levelükben éppen, hogy „feltétlen szükségesnek” nevezték az atomenergia környezeti szempontból fenntartható energiának minősítését.

A bizottság mindenesetre láthatóan a testület tudományos tanácsadó szervezete, az egyesített kutatási központ (Joint Research Centre – JRC) ajánlására készül alapozni javaslatát. A JRC a maga részéről júliusban közzé tett szakvéleményében azzal érvelt, hogy környezetvédelmi szempontból nem mutatható ki tényleges kártevés vagy fenyegetés az atomenergia használata esetén.

Az osztrák környezetvédelmi miniszter szerint azonban ez tévedés. Igenis

„történelmileg jól dokumentált károkat okozott már eddig is az atomenergia”,

miként az atomerőművekben keletkező nukleáris hulladékok kezelésére sem született szerinte mindmáig megnyugtató megoldás.

Emellett Gewssler szerint jogilag is megkérdőjelezhető az atomenergia csatolása az EU taxonómialistához, miközben maga lépés „súlyosan kompromittálná” ez utóbbi hitelességét.

A taxomóniapapír azon paramétereket tartalmazza, hogy a jövőben mely beruházások minősülhetnek a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak. Az egyik nagy kérdőjelet ennek kapcsán már jó ideje az atomenergia hovatartozása jelenti tekintve, hogy a tagállamok egy csoportja (mindenekelőtt Németország és Ausztria) határozottan elveti jövőbeni alkalmazását, míg mások – élükön Franciaországgal – alkalmasint nemzeti energiaellátásuk jelentős hányadát (ha ugyan nem a többségét) éppen a nukleáris erőművekre alapozták.

Az osztrák miniszter egyébként a mostani nyilatkozatában azzal a megközelítéssel sem értett egyet, amelyik „átmeneti jelleggel” menlevelet adna a földgáz használatának olyan helyen, ahol ezzel ideiglenesen a szén alkalmazását váltanák ki.

Gewssler ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy

„attól, hogy valami nem annyira káros, mint a szén, még nem válik fenntartható energiává. Így is fosszilis energia marad”.

A Euractiv szerint, amennyiben Ausztria valóban a luxembourgi bíróság elé viszi az atomenergia „zöldesítésének” esetleges európai bizottsági felvetését, a per során minimum Németország és Spanyolország kormánya részéről aktív támogatásra számíthat. Aminek kapcsán idézte a jelenleg már csak ügyvezető német kormány környezetvédelmi miniszterét, Svenja Schulzét, aki egy közelmúltban tett nyilatkozatában leszögezte:

„Az atomenergia nem lehet megoldás a klímaválságra:

• túl kockázatos
• túl lassú és
• túl drága.”

Megfigyelők megjegyzik, hogy mivel a napokban várható új német koalíciós kormányban minden bizonnyal a koalíció részét alkotó zöld párt veheti majd át környezetvédelmi tárca vezetését, belátható időn belül német részről aligha valószínű változás ebben az álláspontban.