INFORÁDIÓ
2021. szeptember 20. hétfő
Friderika

tálib

afganisztán

sport

nők

női jogok

Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban 2021. szeptember 3-án. Az előző tálib uralom idején, 1996-2001 között az iszlám törvények voltak érvényben, amelyek erősen korlátozták a nők jogait. A tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott.

Afganisztán tálib vezetése máris eltiltotta a nőket a sporttól

Infostart

A női tag nélkül felálló átmeneti kormány tagjainak kihirdetésével egy időben egy ausztrál csatonának adott interjúból derült ki, hogyan is értelmezik a tálibok valójában a nőknek adott jogokat: a tiltás a női krikettcsapat tagjaira is érvényes.

A tálibok kulturális bizottságának vezetőhelyettese, Amadullah Wasiq az ausztrál SBS-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a nők szerepvállalása a sport terén nem szükséges és nem is illendő, írja a The Guardian.

"Nem hiszem, hogy a nők krikettezhetnek, mert nem szükséges, hogy a nők krikettezzenek. Ebben a sportban olyan helyzetekbe kerülhetnek, amelyekben az arcukat és a testüket nem fogják eltakarni. Az iszlám nem engedi meg, hogy a nőket így lássák. Ez a média korszaka, fotók és videók fognak róluk készülni, amiket az emberek megnéznek. Az iszlám és az Iszlám Emirátus nem engedi meg, hogy a nők krikettezzenek vagy olyan sportokat űzzenek, amelyekben fedetlenek" - fogalmazott.

Nemzetközi aggodalmak

Szerdán hivatalosan is megkezdte munkáját a tálib ideiglenes kormány, amelynek minden kulcspozíciójában a keményvonalasok ülnek, nők nélkül, holott korábban azt ígérték, hogy inkluzív kormányt alakítanak.

Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nők nem kerültek a kormányba, csak olyan személyek, akiknek aggasztó a múltjuk, de azt mondták, hogy az új vezetést tettei alapján fogják megítélni.

A gondosan megfogalmazott nyilatkozat kiemelte, hogy a kabinet ideiglenes, de azt is aláhúzta, hogy a tálibokat kötelezni fogják ígéretük betartására, miszerint a megfelelő úti okmányokkal biztonságos átutazást biztosítanak a külföldi állampolgároknak és az afgánoknak, és biztosítják, hogy az afgán földet nem használják bázisként egy másik államnak okozott károkozásra.

Az EU ugyanígy elítélte a kormányt az inklúzió hiányáért: sem a gazdag etnikai, sem a hasonlóan gazdag vallási sokszínűség nem tükröződik a kormány névsorában,

holott mindkettő Afganisztán jellemzője. Németország, Kína és Japán sem fogadta túl lelkesen a kormánytagok névsorát. Heiko Maas német külügyminiszter annak az aggálynak is hangot adott, hogy a tálib hatalomátvétel óta eltelt időben semmi jelét nem tapasztalhattuk annak, hogy a tálibok változtak volna.

Egy jel sem biztató

A női jogok várhatóan nagyban határozzák majd meg azt, hogyan áll a nemzetközi közösség az új kabinethez. Miközben az új kabinet kinevezésének bejelentése alkalmából kiadott politikai nyilatkozat igyekezett eloszlatni Afganisztán szomszédainak és a világ többi részének félelmeit, a nőkről - a kisebbségekkel ellentétben - a három oldalon egyetlen egyszer sem esett szó.

A sportolónők rejtőzködnek Afganisztánban,

mióta a tálibok a múlt hónapban hatalomra kerültek, néhányan arról számoltak be, hogy a tálib harcosok erőszakkal fenyegetik őket, ha rajtakapják őket, hogy játszanak. A tálibok sporttal kapcsolatos álláspontja csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy nőkkel kapcsolatos attitűdjük nemigen változott az elmúlt évek során, hiába tettek ezzel ellentétes ígéreteket.

Húsz évig sem állt előttük nyitva a sport világa

A tálibok nőkkel való bánásmódjának egyik emblematikus alakja a sport terén Lima Azimi: 2003-ban az akkor 22 éves afgán nő volt az első sportolónő az országból, aki nemzetközi sporteseményen képviselhette hazáját a párizsi atlétikai világbajnokságon.

Azimi 100 méteres síkfutásban indult, utolsóként ért célba, de ideje így is országos rekord volt, hiszen előtte soha nem állhatott afgán nő rajtvonalhoz,

nemhogy ebben a számban, de semmilyen nemzetközi sportmegmérettetésen sem. Mindössze három hónappal a verseny előtt kezdhetett el edzeni, ekkor járt először külföldön, ráadásul egyedül. Út közben cipőjét is elvesztette az utazás terén való gyakorlatlansága miatt, így Párizsban hatvan euróért kellett egy új párat vásárolnia, ami neki hatalmas összeg volt akkor. A következő évben a kabuli Azimi már nem nevezett az olimpiára.

Nyitókép: MTI/AP/Wali Sabawoon
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018