Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó új járványügyi korlátozások bevezetése ellen tüntetnek a párizsi Trocadéro téren 2021. július 24-én. A francia parlament korábban elfogadott egy  törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életben, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, és kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.
Nyitókép: Rafael Yaghobzadeh

Könnygázzal oszlatták a korlátozások miatt tüntetőket Párizsban

Többb francia nagyvárosban tömegek vonultak az utcákra.

Könnygázt vetett be a párizsi rendőrség a tüntetők ellen, akik az új járványügyi korlátozások miatt vonultak az utcára.

Helyszíni jelentések szerint a francia fővároson menetelő tüntetők közül többen kiváltak a demonstráló tömegből, kövekkel és palackokkal kezdték dobálni a helyszínre vezényelt rendőröket, akik ezután könnygázzal próbálták megfékezni a rendbontókat. Néhány tüntető megtámadott egy járőröző rendőrt, felborította a motorbiciklijét. A rendőrnek futva kellett menekülnie a feldühödött tüntetők elől.

Párizsban egyszerre három tüntetés zajlott az új járványügyi korlátozások ellen. A Trocadéro téren a Nemzeti Front volt alelnöke, Florian Filippo felhívására demonstrálnak. Egy mások tüntetés a Bastille téren kezdődött, majd a menet elindult a főváros utcáin. Még egy tiltakozó menet indult el az Invalidusok háza elől, hogy csatlakozzon a kötelező oltás ellen tiltakozó egészségügyi dolgozókhoz.

Párizson kívül több nagyvárosban, Marseille-ben Montpellierben, Nantes-ban és Toulouse-ban is tüntetnek.

A francia parlament heves viták után péntekre virradóra fogadta el azt a törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életében, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára. A koronavírus-járvány 2020. márciusi kezdete óta ez a kilencedik francia törvény a Covid-19 terjedésének megakadályozására. A szigorításokat, amelyeket Emmanuel Macron államfő július 12-i beszédében jelentett be, a koronavírusnak a delta variáns által okozott negyedik hullámával és a lyos járványügyi helyzettel indokolta a kormány. A korábbiaknál fertőzőbb variáns az új eseteknek már csaknem nyolcvan százalékát okozza. Az újonnan fertőzöttek száma a hét eleje óta minden nap húszezer felett volt, amire május eleje óta nem volt példa, s ami tízszerese a két héttel ezelőtti adatoknak.

A törvényt várhatóan a hét végén fogadja el a szenátus, de a benne foglalt intézkedéseket rendelet formájában már a hét elején kihirdette a kormány.

Jóllehet az egészségügyi és a szociális dolgozók, valamint a tűzoltók oltási kötelezettségéről konszenzus alakult ki a társadalomban, a koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentum (oltási igazolás vagy a 48 óránál nem régebbi negatív teszt) használatának kiterjesztése a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyekre (vendéglátóhelyek, kulturális intézmények, nagyobb üzletek, vonatok, kórházak, vásárok, fesztiválok), valamint a kiróható súlyos büntetések heves vitát váltottak ki.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×