Szingapúrban 248 új esetet fedeztek fel a múlt héten, Tajvan minden eddiginél súlyosabb a helyzet, az elmúlt két hétben 1572 új fertőzést regisztráltak.

A BBC cikke szerint ezek a számok bár nagyon alacsonynak tűnnek, korábban elképzelhetetlennek vélték őket az érintett területeken. Mi lehetett az oka annak, hogy ez a két sikertörténet végül kudarcba fulladt?

Biztonságban hitték magukat

Tajvan elsőként zárta le határait a külföldi turisták előtt akkor, amikor a kínai hatóságok jelentették az új vírus felfedezését: a határok máig is zárva vannak, de a lakosság és a hatóságok túlzottan elégedettek lettek azzal, amit eddig el sikerült érniük. Befejezték az intenzív kórházi teszteléseket: 1000 állampolgárra mindössze 1,57 teszt jutott februárban, miközben Szingapúrban például ugyanez a szám 8,68 volt ugyanebben az időpontban.

"Általános volt az a feltételezés, hogy a tüneteket mutató emberek esetében is lényegében nulla a fertőzöttség valószínűsége"

– mondta Lin Hszine-ho, a Tajvani Nemzeti Egyetem docense a BBC-nek, hozzátéve, hogy ez abból a meggyőződésből fakadt, hogy a vírus nem tud áttörni Tajvan erős határain.

Teaházakban terjedt tovább

"Az orvosok nem vették komolyan a dolgot, a kórházak nem voltak résen, nem végeztek kontaktkutatást" - tette hozzá. Mindezzel egy időben a még be nem oltott repülőgépkapitányok kötelező karanténidejét 14-ről 5, majd 3 napra csökkentették. Ezután nem sokkal fel is fedeztek egy kitörést egy reptéri hotelben, melyért a légi személyzet volt a felelős. Az itt megfertőzöttek mind a brit variánst hordozták, amely aztán gyorsan eljutott a tajvani teaházakba, ahol kávé és tea fogyasztása mellett karaokézni is lehet.

Együtt étkező és ivó, éneklő és bulizó emberek kis, zárt terekben, ráadásul olyan utcákban, ahol a teaházak egymásba érnek: ideális szuperterjesztő környezet. Az még nehezebbé tette a kontaktkutatást, hogy

sok fertőzött nem ismerte el, hogy járt teaházban.

Tajvan ebben az értelemben nem tanult Japántól: ott a szórakoztatóipari egységek szintén a fertőzés melegágyai voltak, és a gyors bezárás tudta csak ezt a folyamatot megszüntetni.

Reptéri góc alakult ki

Szingapúr története ugyanakkor egészen más. Az intézkedések itt a kevés eset ellenére mindig is szigorúak voltak - a nyilvános összejöveteleket legfeljebb nyolc főre korlátozták, a klubok nem nyithattak ki, és még mindig van egy felső határa a gyülekezésnek az olyan tömeges összejövetelekre, mint az esküvők. Hézagok azonban maradtak a rendszeren, és itt Changi repülőtéren alakult ki májusban járványkitörés.

A vizsgálatok hatására kiderült, hogy a megfertőződött dolgozók egy része azon a részlegén dolgozott a reptérnek, ahova a legfertőzöttebb országokból érkeztek a járatok.

A hordozók ráadásul nyilvános éttermekben ettek, tovább terjesztve a vírust. Mindez a reptér lezárásához vezetett.

Mint kiderült, az indiai variáns alakította ki a helyi gócot. Az esetből tanulva a jövőben elkülönítik a kiemelten fertőzöttnek számító és a kevésbé rizikós országokból érkező utasokat, és a személyzetet is. Egyesek nem értik, miért nem hozták meg korábban ezt az intézkedést, míg mások megértik az ő dühüket, de azt mondják, az agresszívan terjedő

variáns megjelenését lehetetlen lett volna elkerülni.

"Mi nem olyanok vagyunk, mint Kína, amely teljesen zárva tudja tartani a határait. Országunk hírneve, gazdaságunk a kereskedelmi csomópontként betöltött szerepünkhöz kapcsolódik. Ha megnézzük az Egyesült Államok helyzetét tavaly, akkor azt látjuk, hogy a legsúlyosabb vírusos megbetegedések nem Kínából, hanem Európába utazóktól érkeztek. Hány országgal szemben zárhatja le Szingapúr a határait? Meg kell értenünk, hogy soha nem csak egy ország elöl kell bezárkózni" - vélekedik Teo Jik Jing, a NUS Közegészségügyi Iskola dékánja.

Oltani kell

Egy közös pont van a két országban: az alacsony átoltottság. Tajvanban sokan azért nem oltatták be magukat, mert anélkül is olyan jól ment minden, ráadásul az AstraZeneca vakcinájától is tartottak. A mostani események tükrében biztosan többen lesznek majd azok, akik fel szeretnék venni az oltást. Az országnak eddig 300 ezer vakcinát tudott beszerezni, igaz, két helyi fejlesztésűn is dolgoznak. Szingapúrban az emberek harminc százaléka kapta már meg legalább az első oltását: a rendelkezésre álló oltás kis mennyisége megkötést jelent számukra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!