A jeruzsálemi főrabbinátus végzést adott ki, amelyben javasolja, hogy a magyar kormány fagyassza be a kifizetéseket az örökjáradék felosztásáról szóló vitában érintett zsidó közösségek számára - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál a hét végén.

A jeruzsálemi legfelsőbb rabbinátus bíráinak szerdán elrendelt végzése azonban nem kötelezi a magyar hatóságokat, mert a bíróságnak nincs joghatósága Magyarországon.

A magyar kormány a lap szerint nem kíván részt venni a valaha elkobzott ingatlanok miatt megszületett pénzjáradék elosztásának perében, amelyet az ortodox közösségek indítottak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ellen egy jeruzsálemi rabbinikus bíróságon.

A rendkívül szokatlan, határon túli beavatkozási kísérletben az izraeli ultraortodox vallási bíróság elrendelte a jóvátételi pénzek befagyasztását a magyar kormány kifizetéseinél a magyar zsidó csoportok számára, mivel a három magyar zsidó vallási felekezet nem ért egyet a pénzek elosztásában. Magyarország két hivatalosan elismert ortodox zsidó csoportja azt kérte az izraeli rabbinikus bíróságtól, hogy ők döntsék el a náluk jóval nagyobb Mazsihisszel, a progresszív beállítottságú magyar zsidó ernyőszervezettel kialakult pénzügyi viszályukat.

A magyar államtól járó azon pénzeszközök elosztásáról indítanak pert, melyet a II. világháború alatt és után lefoglalt közösségi ingatlanokért az 1991. évi restitúciós törvény alapján kapnak a zsidó szervezetek. Jeruzsálemben a május 9-én kezdődő per ítélethirdetéséig rendelték el a pénzek kifizetésének befagyasztást.

"Amikor a zsidók rabbinikus bíróságon keresnek megoldást egy vitára, ez azt jelzi, hogy a Tóra útja a békesség útja, s azt reméljük, hogy a zsidó közösségben zajló vita ezen a bíróságon keresztül békés megoldásra jut" - idézte az izraeli lap Köves Slomót, a Chabad nevű ultraortodox csoport alakította Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) nevű szervezet vezetője a lapnak. A The Times of Israel leszögezte: Gulyás Gergely, a (magyar) miniszterelnökséget vezető miniszter már közölte, hogy a magyar kormány nem vesz részt a vallási szervezetek közötti belső vitákban, és az ítéleteket elismerő nemzetközi jognak megfelelően járnak el.

A magyar kormány által felügyelt, 2012-ben határozatlan időre megkötött megállapodás szabályozta a nagyjából évi 6 millió dolláros (mintegy 1,8 milliárd forint) restitúciós pénz elosztását három zsidó szervezet - a Mazsihisz, a Magyar Autonóm Ortodox Zsidó Közösség (MAOIH) és az EMIH - között. Ennek alapján a Mazsihisz 80 százalékot kap, az ortodox csoportok mindegyike pedig 10-10 százalékot. A MAOIH azt állítja, hogy a valaha birtokolt javak fele eredetileg az övék volt, és a felosztás újratárgyalását követeli közösen az EMIH-hel.

"Egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik olyan hatalommal, hogy utasíthassa a magyar kormányt" - nyilatkozta az izraeli lapnak e-mailben a Mazsihisz egyik szóvivője.

Mint írta, szervezetét "sokkolta" a "különös jogi közlemény". Majd Gulyás Gergely szavaira utalva hozzátette: "a miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a magyar kormány nem fog részt venni a vallási közösségek közötti ügyletekben".

A jeruzsálemi vallási bírósághoz benyújtott keresetben sérelmezett, az örökjáradék felosztásáról szóló 2012-es megállapodás 16. pontjában az szerepel, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az alkalmazandó hatályos jogszabályok az irányadóak.