Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Rendőrök az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető támogatóinak tüntetése előtt Szentpéterváron 2021. január 31-én. Oroszország számos pontján szerveztek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások ellenére Navalnijt támogató tüntetéseket, több mint 200 embert letartóztattak. Az öt hónap után hazatérő Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai seremetyjevói repülőtéren, majd egy bíróság elrendelte harminc napra szóló letartóztatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Határozottabban lépett fel a tüntetők ellen az orosz hatóság

Több mint ötezer embert vettek őrizetbe a hatóságok Oroszországban az Alekszej Navalnij letartóztatott ellenzéki politikus támogatására megtartott, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken vasárnap. Az eseményekről Bendarzsevszkij Antont, a térség szakértőjét kérdezte az InfoRádió.

Az elmúlt húsz évben nem volt példa Oroszországban a most vasárnapihoz hasonló tömeges letartóztatásokra, vagyis a hatalom láthatóan minél keményebben próbál fellépni a tüntetőkkel szemben, kedvüket véve a sorozatos akcióktól, illetve, hogy nehogy olyasmivé nőjön ki az egész folyamat, mint a belorusz tüntetések voltak – magyarázta az InfoRádiónak a posztszovjet térség szakértője. Mindennek ellenére Navalnij stábja és hívei azt tervezik, hogy a tüntetéseket rendszeresíteni fogják. Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: jelzésértékű – és azt célozhatja, hogy a későbbiekben senki sem vegyen részt hasonló megmozdulásokon –, hogy

legalább 80 újságírót sem kíméltek, hiába viseltek megkülönböztető mellényt a tüntetésen.

A szakértő megismételte, a fenti események, hasonlóan Fehéroroszországhoz, Oroszországban is várhatóan a társadalom megosztottságához fognak vezetni. Emlékeztetett, amikor az elmúlt év augusztusában kezdetét vették a belorusz tüntetések, az orosz médiában még azt lehetett olvasni, „lám–lám, Oroszországban egészen civilizált a rendőri hatalom ahhoz képest, hogy Fehéroroszországban a tüntetőket megverik és letartóztatják, és itt még nem tartanak Oroszországban.” Mára azonban úgy tűnik, mégis, miután Moszkvában nem látják más eszközét annak, miként lehetne megállítani a folyamatot. Ráadásul Fehéroroszországban egy konkrét esemény, az elnökválasztás eredményei váltották ki a tüntetéshullámot, miközben Oroszországban hasonló politikai esemény csak ősszel várható, a parlamenti választások idején.

A legutóbbi felmérések Alekszej Navalnij támogatottságát körülbelül 20 százalékra teszik,

ami meglehetősen nagy ugrásnak tekinthető, miután 2019-ben még csak 10 százalék állt mögötte. Vagyis a jelek szerint sokat nyomott a latba a nemzetközi ismertsége, valamint a megmérgezése is. Ráadásul a felmérés még a putyini palotáról szóló egy órás videó megjelenése előtt készült, ami miatt a Kreml maga is magyarázkodásra kényszerült, további támogatókat biztosítva az ellenzéknek. És vélhetően Navalnij stábjának is ez a célja, megmutatva azt, hogy létezik az ellenzék Oroszországban – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton. Arra számít, hogy az elégedetlenek száma növekedni fog, annál is inkább, mert a koronavírus-járvány miatt sok a korlátozás, miközben az életszínvonal és a gazdasági körülmények romlanak.

Szélsőségesen nacionalista?

A szakértő az InfoRádió kérdésére végezetül az Alekszej Navalnijt ért szélsőjobboldali vádakra is kitért. Mint mondta, ezek leginkább a hatalom részéről érkeznek, próbálva fogást találni az ellenzéki vezetőn, miszerint 10 évvel ezelőtt részt vett szélsőjobboldali tüntetéseken, miközben Navalnijt maga soha nem mondott semmit, ami a szélsőjobboldali ideológiát erősíttette volna. Az tudható, hogy nemzeti érzelmű, de a legfőbb programja Putyin és a korrupció ellen szól, aminél jelenleg nincs is többre szüksége, mert ezek azok a pontok, amivel népszerűséget tud szerezni magának. „Ennél többet nem is igazán tehet” – zárta szavait Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×