Az orosz koronavírus elleni oltás történetének eddigi összes pillanata arról szól, hogy nyomot hagyhasson, meggyőzzön, bizonyítson az országon kívül. A világverő névadó előd, az első űreszköz megadta az alaphangot ahhoz, amit Putyin Oroszországa elérni kíván. Ezután elsőként engedélyezték a vakcinát még augusztusban, nem bajlódva azzal, hogy a tömeges klinikai tesztelési fázison is túljussanak eddigre. Még most is zajlanak ezek a tesztek, amelyek sokakban kételyeket ébresztenek azzal kapcsolatosan, hogy beadassák-e maguknak az oltást.

A tömegesnek nevezett vakcinációban most orvosoknak, tanároknak és szociális munkásoknak ajánlják fel az oltást, de ahogyan a BBC cikke rámutat, valódi bevezetésnek nehezen nevezhetjük ezt. Az egészségügyi dolgozók hónapok óta kapják az oltásokat a tesztek résztvevőivel párhuzamosan, és a tanárok részére is engedélyezték már azt. Most 100 000 embert érinthet az olthatók körének bővítése.

A Szputnyik V az orosz kutatók szerint 95 százalékos védettséget ad, ezzel a nemzetközi engedélyeztetés kapujában álló, azon részben már át is lépett oltások mellé emelkedik az orosz védőoltás. Tárolása -18 fokon biztonságos, bár a tervek szerinte egy porított kiszerelésű változat is készül majd belőle, ezt viszont most még nem gyártják töneges mennyiségben. Az eredményeket ugyanakkor mindössze 39 koronavírus-megbetegedés bekövetkezte után hirdették ki, a kutatók magukat oltották be, ilyen jellegű kísérletek után engedélyezték a védőoltás használatát Oroszországban - mindez Szvetlana Zavidovát, az oroszországi klinikai kísérleteket monitorozó szervezet egy munkatársát is aggasztja.

"Reméljük, hatásos a vakcina, de egyes adatokban nehéz megbíznunk" - mondja.

"Nem , miért kell ennyire rohanni, hacsak nem azért, hogy legyőzzük a világot. A kutatók és a politikusok harca ez, és úgy tűnik, az utóbbiak állnak nyerésre."

A többi oltáshoz hasonlatosan a Szputnyikról sem tudják még, milyen hosszú védettséget adhat majd , illetve arról számolnak be, nagyjából 24 százalék tapasztalt mellékhatásokat az oltások kapcsán, de egyik sem nevezhető jelentősnek.

Az orosz oltás különlegessége, hogy két teljesen különböző változatot adnak be:

az oltások eltérő virális vektorokkal dolgoznak.

Ez adja a vakcina erősségét, valamint ez okozza a nehézségeket is gyártásában: már nem is tízmilliós nagyságrendben gyártott vakcináról beszélnek az idei év hátra levő napjaiban, hanem mindössze kétmillióról.

"Oroszország őrült feladatot vállalt. megduplázta a munkánkat. Mintha kétféle autód kellene, hogy legyen ahhoz, hogy elindulhass, ráadásul két teljesen különböző típusú: egy dzsip és egy minibusz. Ez óriási kihívás, sokkal nehezebb a dolgunk, mint más gyártóknak" - magyarázza Dimitrij Morozov, aki azért hisz abban, hogy cége, a Biocad adagok millióit tudja majd gyártani, bár arra is felhívja a figyelmet, hogy hogy az övéhez hasonló biotech-cégekkel konzultálni kellett volna már a kezdetek előtt. A problémákat egyébként a második oltás okozza: az első komponensei stabilabbak, azokkal nincsenek gondok.

A legnagyobb gondot ugyanakkor az jelenti, hogy az oroszok maguk sem bíznak az oltásban. A BBC újságíróinak tapasztalatai szerint alig néhány ember jelent meg az első oltási napon, és a Novaja Gazeta című lap is erről számolt be: volt, ahol a kiolvasztott vakcina a szemétben végezte, mivel nem jöttek elegen oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!