Amikor furcsa tüdőgyulladásos esetek garmadája jelentkezett 2019 decemberében a kínai Vuhanban, a tajvani járványügyi szakértők aggódni kezdtek. A két ország földrajzi közelségére való tekintettel úgy gondolták, nem kezelni, hanem megelőzni kellene azt, hogy a betegség bejusson országukba.

Csuang Jin-csing kezdetben kifejezetten nem lelkesedett azért, hogy elutazzon az ekkor már a koronavírustól sújtott városba: egyrészt éppen költözködött feleségével, másrészt attól is tartott, hogy esetleg hazaviszi a betegséget. Felettesei azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a 2003-as SARS-járvány után a fertőző betegségek kezelésére és megelőzésére létrehozott központ professzora mégis útnak induljon. Ha nem tette volna meg ezt, könnyen lehet, hogy a 24 milliós lakosságú ország statisztikája összehasonlíthatatlanul rosszabb lenne a mostaninál: heten haltak bele eddig a koronavírusba Tajvanon.

Titkolózással szembesült

Megérkezésekor azonnal úgy látta, hogy valami nem stimmel.

"Elsőre az tűnt föl, hogy talán nem elég felkészültek, túlterheltek, vagy valamit titkolnak" - mondta el Csuang Jin-csing a Sky Newsnak.

"Egyszerűen nem akarnak minden információt átadni nekünk."

A professzor így mesélt arról, hogy miért utazott Vuhanba:

"Az első lépés annak érdekében, hogy kontrollálni lehessen egy ismeretlen járványt, az első kitörés részleteinek megismerése. Másodszor pedig meg akartam ismerni a terjedés mentét, mivel az hihetetlenül fontos a megelőzés szempontjából."

A terjedés menete fontos volt

A kutató leginkább arról akart információt gyűjteni, hogy emberről emberre terjed-e a megbetegedés: ekkoriban a WHO álláspontja szerint nem volt erre bizonyíték. Ő január 13-15. között tartózkodott Vuhanban hongkongi és makaói társakkal együtt. Laboratóriumokban és kórházakban is megfordultak, majd egy megbeszélésen egy kínai hivatalnok végül elismerte, hogy a huanani halpiacon, melyet ekkor a a koronavírus bölcsőjének tartottak, két családi góc is kialakult, és egy olyan páciens felesége is megbetegedett, aki sosem járt a piacon.

"Ez indirekt, nagyon konkrét bizonyíték volt az emberről emberre történő terjedésre"

- mondta Csuang Jin-csing.

Bár sokan próbálták tagadni ennek létét, a professzor már meggyőződött erről: hamarabb, mint hogy január 20-án Kína és a WHO - melynek Tajvan nem tagja, épp azért, mert Kína ezt megakadályozza - is bizonyítottnak tekintette az emberről emberre terjedést. Ezt követően hazatértekor a beutazási korlátozások szigorú meghatározásáról győzte meg kollégáit, majd sajtótájékoztatón számolt be mindarról, amit Kínában tapasztalt.

A felelősség a miénk

A professzort meglepte, hogy január 23-án lezárták Vuhant: ő ottjártakor mindössze 41 esetről tudott, nem hitte, hogy a betegség ilyen ütemben terjedhet tovább. A mostani helyzetben is van üzenete a vírussal kapcsolatosan.

"Az emberek ma normális életet akarnak élni, de azelőtt, hogy hatásos vakcinához lenne hozzáférésünk, csak félig normális életünk lehet. Maszkot kell viselnünk, gyakrabban kell kezet mosnunk. Mindenkinek felelőssége van saját maga megvédésére" - mondta a Sky Newsnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!