"Amikor öt évvel ezelőtt megölték azokat, akik karikatúrákat készítettek (a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál), akkor az egész világ felvonult Párizsban, és ezeket a jogokat védelmezte" - emlékeztetett a francia elnök a Le Grand Continent című internetes lapnak adott interjúban.
"Most, amikor elvágták egy tanár torkát, majd többeknek elvágták a torkát, nagyon sok részvétnyilvánítás visszafogott volt" - tette hozzá Samuel Paty történelemtanár október 16-i megölésére és a két héttel ezelőtti nizzai merényletre utalva, amikor is egy tunéziai dzsihadista három embert ölt meg egy templomban. Mindkét támadást a Mohamed profétát gúnyoló karikatúrák újbóli publikálása motiválta.
A muzulmán világ politikai és vallási vezetőinek egy része Macron szerint azt üzente, hogy meg kéne változtatni a szólásszabadságot szabályozó törvényeket Franciaországban a terrortámadások elkerülésére.
"Ez engem sokkol. Tisztelem a kultúrákat, a civilizációkat, de nem változtatom meg azért a jogot, mert az máshol sokkot okoz" - fogalmazott a francia elnök.
Az államfő úgy látja, hogy
"kezd elfogadottá válni, hogy a politikai és a vallási vezetők egyenlőséget tesznek aközé, ami sokkol és egy ábrázolás, valamint egy ember halála, egy terrorcselekmény közé,
mégpedig azért, hogy eléggé meg legyünk félemlítve ahhoz, hogy ne merjük ezt elítélni".
Macron szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságokat.
A francia elnök a The New York Times amerikai lapnál is panaszt tett, azzal vádolva az angol nyelvű lapok egy részét, hogy az elmúlt hetek dzsihadista támadásairól közölt írásaikban legitimizálták az erőszakot azzal, hogy nem tudták értelmezni a francia kontextust és szekularizált értékrendet, amely teljesen eltér az angolszász multikulturális társadalmi berendezkedéstől.
Emmanuel Macron már november 4-én nyílt levelet írt a Financal Times brit lap szerkesztőségének, miután az szerinte nem pontosan adta vissza a szavait, amikor az iszlamista szeparatizmusról szóló beszédét idézte. A lap elemzője a Macron által megfogalmazott iszlamista szeparatizmus helyett iszlám szeparatizmust írt, és úgy vélte, hogy a francia kormánypolitika megosztja a társadalmat.
A The New York Times honlapján vasárnap este közzétett cikk szerint a francia elnök ezúttal telefonált az amerikai szerkesztőségnek.
"Emmanuel Macron francia elnök csütörtök délután felhívott az Elysée-palota aranyozott irodájából, hogy panaszt tegyen. Tudatta, hogy az angolszász sajtó szívesebben ítéli el a francia integrációs politikát, mint azokat, akik a gyilkos támadássorozatokat hajtották végre" - írta Ben Smith tudósító a cikkben.
Emmanuel Macron őt is emlékeztette arra, hogy öt évvel ezelőtt az egész világ támogatta Franciaországot, most viszont szerinte nem ez a helyzet.
"Amikor azt látom ebben a helyzetben, hogy számos lap, amely úgy vélem, olyan országokban jelenik meg, amelyek osztják az értékeinket, a hazánkról írva - amely a felvilágosodás és a francia forradalom gyermeke - azt állítja, hogy a probléma alapja az, hogy Franciaország rasszista és iszlamofób, kijelentem: elvesztek az alapok" - idézte a lap a francia elnököt.
A tudósító szerint Emmanuel Macron úgy látja, hogy az amerikai lapok "a saját értékeiket akarják egy másfajta társadalomra ráerőltetni", miután nem értik a francia szekularizáció, azaz az állam és az egyház szétválasztásának lényegét.
A Politico európai kiadásában is megjelent korábban egy elemzés, amely a szekularizációt "veszélyes francia vallásnak" nevezte, de a szerkesztőséghez érkezett kritikák után az írást október végén levette az oldaláról a lap.
