Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója megnyitja a WHO végrehajtó testületének 146. ülésszakát a szervezet genfi székházában 2020. február 3-án. A testület február 8-ig ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Halálosan megfenyegették a WHO főigazgatóját

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója kijelentette, hogy halálos fenyegetéseket kapott és zaklatásokban volt része, beleértve a rasszista megnyilvánulásokat.

Az etióp mikrobiológus és világszerte elismert malária-szakértő neve a koronavírus-járvány miatt és alatt lett világszerte ismert.

Mint elmondta, az elmúlt időszakban folyamatosan verbális támadásokban volt része, részben a bőrszíne miatt. Ám nem akar ezekkel foglalkozni, továbbra is minden energiáját a járvány leküzdésére fordítja.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy kívánatos lenne, hogy a járványt senki se használja fel politikai célokra.

Tedrosz - aki korábban volt hazája egészségügyi és külügyminisztere is - szerdai genfi sajtóértekezletén védelmébe vette az általa vezetett szervezetet azokkal a kritikákkal szemben, amelyek szerint a WHO nem megfelelően reagált az új koronavírus Kínából kiinduló járványára, és visszautasította az őt személyesen érő állítólagos bírálatokat. Megvádolta a tajvani külügyminisztériumot azzal, hogy elnézi azt a - rasszista szidalmakat és halálos fenyegetést is tartalmazó - támadássorozatot, amely állítása szerint a szigeten folyik ellene körülbelül egy hónapja, a Covid-19 világjárvánnyá válása óta.

A tajvani külügyminisztérium határozottan tiltakozott csütörtökön amiatt, hogy Tedrosz szerint Tajpej nem határolódik el a személye elleni állítólagos tajvani rasszista támadásoktól.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×