eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én. Az exit pollok szerint Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte az első fordulót, akinek 22 százalék körüli eredménnyel Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Az RMDSZ számára is jut még szerep a romániai elnökválasztásban

Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Iohannis jobboldali államfő ellenfele a romániai elnökválasztás második fordulójában. A hétvégi első fordulóról Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársát kérdezte az InfoRádió.

Az elnökválasztás eredménye ugyan papírforma szerintinek tűnhet, okozhatott némi csalódást Romániában – fogalmazott a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa az InfoRádióban. Az első ilyen momentum, hogy Klaus Iohannis eredménye jelentősen elmaradt attól, amit a pártja, a Nemzeti Liberális Párt beharangozott. Sőt, korábban maga Ludovic Orban miniszterelnök is

51 százalékos győzelemről beszélt, ehhez képest a 37 százalék környéki eredmény jelentős csalódást jelenthet

számukra, annak ellenére, hogy továbbra is ő a legesélyesebb az elnöki címre.

Az igazi, nagy küzdelem Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő és Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje között folyt az elnökválasztás első fordulójában, amely váratlan, nagy különbséggel zárult az előbbi javára, amit Klaus Iohannis is szeretett volna – jegyezte meg Pászkán Zsolt –, amiért tettek is, hogy Dan Barna ne jusson be a második fordulóba.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 4,1 százalékot szerzett a választáson, ami a hatodik helyre volt elég, ez az 5 évvel ezelőtti eredményhez képest javulást jelent. Hargita és Kovászna megyében toronymagasan győzött, de ami az érdekes, hogy Maros, Szatmár és Szilágy megyében a második helyen zárt, tehát nemcsak Dan Barnát, hanem Viorica Dancilát is maga mögé utasította, egyedül Kovászna megye, ahol jelentősen lemaradt a többiektől, azonban

a Dan Barna féle trükk, hogy magyar szavazatokat szerezzen meg, nem jött be

– tette hozzá a szakértő.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa úgy véli, az RMDSZ a továbbiakban szembesítheti a két talpon maradt jelöltet azzal, hogy

Romániában él egy jelentős számú magyar közösség,

és az ő szavazataikra akkor számíthatnak igazán, ha megfelelő üzenetük lesz irányukba, erre ugyanis az első fordulóban nem került sor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×