Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
332.98
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Külföldi lapok: nem öntötte el a populista hullám Európát

A nagy európai pártok hatalmának meggyengüléséről, a szélsőjobb eredményeiről és a zöld pártok erősödéséről is írtak az európai lapok, az uniós parlamenti választás után.

A Guardian brit lap kommentárja szerint az Európa-barát tábor kényelmes többségre támaszkodhat még akkor is, ha

Matteo Salvini tábora a konzervatív nacionalistákkal és a szélsőbaloldallal együtt a parlamenti helyek mintegy harmadát megszerezte.

A lap szerint a nacionalisták és euroszkeptikusok egymás közt nem tudnak dűlőre jutni egy sor lényeges kérdésben, így várhatóan több alkalmi, frakciók közti összefogásra lehet majd számítani.

A Guardian arról is ír, hogy a szavazók a zöldeket és a jobboldali pártokat támogatták, a közép népszerűsége viszont csökkent.

Ez utóbbiról értekezett a BBC is, amely megemlíti, hogy az európai centralista nagypártok mostanra rászorulnak a liberálisok vagy a zöldek támogatására, és csak így lehet jelentős többségük.

A The Times a Magyar Nemzetet idézi, amikor arról ír, hogy Magyarországon Orbán Viktor lett a befutó, és a megosztott ellenzék képtelen volt nagy dobásra.

A Timest idéző Népszava beszámolója kitér arra, hogy Orbán Viktor nyilatkozata jelezte: leválhat az EPP-ről és csatlakozhat a Salvini vezette szélsőjobbos, populista szövetséghez.

Említik az osztrák Szabadságpártot, amely nem omlott össze a belpolitikai botrány után sem, illetve a spanyolországi szocialistákat, akik nagy nyertesnek számítanak. A Times szerint a német szociáldemokrata párt jövője megkérdőjeleződött.

A német Der Spiegel vezércikke szerint a szélsőjobb ellen csak az erő segít.

Azt írják: az európai politikusok évek óta igyekeznek megállítani a jobboldali populistákat, illetve a szélsőjobbot, és említik azt is, hogy a nagy pártok számára a kulcsfeladat az, hogy visszanyerjék elvesztett szavazóikat a jobboldali populistáktól.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap szerint Európa félelmei csapódtak le a választáson. Vagyis

az emberek a klímaváltozástól és az illiberális nacionalistáktól tartottak, ezért mentek el ilyen nagy arányban szavazni.

A jobboldali populistákat így sem minden országban sikerült megfékezni - jegyzi meg a német újság.

A Die Welt Manfred Weber esélyeit latolgatja. A lap szerint a konzervatívok rossz eredménye megnehezíti Weber számára, hogy az új Európai Bizottság elnöke legyen, viszont éppen a jobboldali-populisták sikere segíthet neki, miközben Angela Merkelre építi végső reményeit.

A brüsszeli Politico megállapítja, hogy

a populista hullám erősödött, de nem árasztotta el Európát,

ami a lap szerint jó hír a demokratikus erők és az unió számára.

A Le Figaro a Kelet-Európában felerősödött nacionalista hullámról ír. Magyarországról beszámol arról, hogy a Fidesz még 5 százalékot javított is az 5 évvel ezelőtti eredményén, és emlékeztet, hogy

Orbán Viktor nem volt hajlandó válaszolni arra, pártja marad-e a konzervatívok soraiban.

A lengyel PiS győzelmét a francia lap úgy értelmezi, hogy a lakosság jelentős része ragaszkodik az unióhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×