eur:
412.08
usd:
394.17
bux:
79942.94
2024. november 25. hétfő Katalin
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Külföldi lapok: nem öntötte el a populista hullám Európát

A nagy európai pártok hatalmának meggyengüléséről, a szélsőjobb eredményeiről és a zöld pártok erősödéséről is írtak az európai lapok, az uniós parlamenti választás után.

A Guardian brit lap kommentárja szerint az Európa-barát tábor kényelmes többségre támaszkodhat még akkor is, ha

Matteo Salvini tábora a konzervatív nacionalistákkal és a szélsőbaloldallal együtt a parlamenti helyek mintegy harmadát megszerezte.

A lap szerint a nacionalisták és euroszkeptikusok egymás közt nem tudnak dűlőre jutni egy sor lényeges kérdésben, így várhatóan több alkalmi, frakciók közti összefogásra lehet majd számítani.

A Guardian arról is ír, hogy a szavazók a zöldeket és a jobboldali pártokat támogatták, a közép népszerűsége viszont csökkent.

Ez utóbbiról értekezett a BBC is, amely megemlíti, hogy az európai centralista nagypártok mostanra rászorulnak a liberálisok vagy a zöldek támogatására, és csak így lehet jelentős többségük.

A The Times a Magyar Nemzetet idézi, amikor arról ír, hogy Magyarországon Orbán Viktor lett a befutó, és a megosztott ellenzék képtelen volt nagy dobásra.

A Timest idéző Népszava beszámolója kitér arra, hogy Orbán Viktor nyilatkozata jelezte: leválhat az EPP-ről és csatlakozhat a Salvini vezette szélsőjobbos, populista szövetséghez.

Említik az osztrák Szabadságpártot, amely nem omlott össze a belpolitikai botrány után sem, illetve a spanyolországi szocialistákat, akik nagy nyertesnek számítanak. A Times szerint a német szociáldemokrata párt jövője megkérdőjeleződött.

A német Der Spiegel vezércikke szerint a szélsőjobb ellen csak az erő segít.

Azt írják: az európai politikusok évek óta igyekeznek megállítani a jobboldali populistákat, illetve a szélsőjobbot, és említik azt is, hogy a nagy pártok számára a kulcsfeladat az, hogy visszanyerjék elvesztett szavazóikat a jobboldali populistáktól.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap szerint Európa félelmei csapódtak le a választáson. Vagyis

az emberek a klímaváltozástól és az illiberális nacionalistáktól tartottak, ezért mentek el ilyen nagy arányban szavazni.

A jobboldali populistákat így sem minden országban sikerült megfékezni - jegyzi meg a német újság.

A Die Welt Manfred Weber esélyeit latolgatja. A lap szerint a konzervatívok rossz eredménye megnehezíti Weber számára, hogy az új Európai Bizottság elnöke legyen, viszont éppen a jobboldali-populisták sikere segíthet neki, miközben Angela Merkelre építi végső reményeit.

A brüsszeli Politico megállapítja, hogy

a populista hullám erősödött, de nem árasztotta el Európát,

ami a lap szerint jó hír a demokratikus erők és az unió számára.

A Le Figaro a Kelet-Európában felerősödött nacionalista hullámról ír. Magyarországról beszámol arról, hogy a Fidesz még 5 százalékot javított is az 5 évvel ezelőtti eredményén, és emlékeztet, hogy

Orbán Viktor nem volt hajlandó válaszolni arra, pártja marad-e a konzervatívok soraiban.

A lengyel PiS győzelmét a francia lap úgy értelmezi, hogy a lakosság jelentős része ragaszkodik az unióhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

A CÉH zRt. már 35 éve az ország egyik vezető mérnökirodája. Az elmúlt években olyan projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Mol Campus, a debreceni BMW gyár vagy a Bosch Campus komplex beruházása. A tervezés mellett projektmenedzsmenttel és hídtervezéssel foglalkoznak, számos ikonikus, az épített környezetet meghatározó épület vagy híd fűződik a nevükhöz. Az évek alatt azt is meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet együttműködni egy olyan megbízóval, amelyik a vállalati működését az indiai vastu vallás elvei mentén határozza meg, de különleges kihívást jelentett három hazai kórházi projekt is, amellyel egyedülálló tapasztalatokat szereztek az egészségügyi szektorban. A Portfolio háromrészes videósorozatának első epizódjában Borbély Attila, a vállalat vezérigazgató-helyettese, tervezési igazgatója mutatja be a legnagyobb projekteket, a legérdekesebb megbízásokat és azt, hogy milyen irányba halad a globális mérnökszakma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×