Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Lángol a párizsi Notre Dame székesegyház tetőszerkezete 2019. április 15-én. A tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkezett és onnan terjedt tovább.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Ilyen volt, amit már nem lát senki a Notre-Dame belsejében

A hétfő esti tűzben leégett a világhírű székesegyház tetőszerkezete és leomlott a kúp alakú huszártorony.

Tűz ütött ki a Notre Dame párizsi székesegyház felújítás alatt álló tetőszerkezeténél hétfő este, a lángok átterjedtek a tetőre, aminek jelentős része elégett vagy károsodott. Azt egyelőre nem tudni, mi minden veszett oda, a fontos műtárgyakat azonban kimenekítették a késő-gótikus, 850 éves katolikus templomból.

A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A tetőszerkezet még a XIII. században készült tölgyfából, ez veszett most oda. Néhány korábbi felvételen látható, hogyan nézett ki belülről a különleges szerkezet.

Zoboki Gábor Ybl-díjas építész az InfoRádióban azt mondta: a tetőben finom szerkezetű támívek és boltozatok vannak, és ha ezek nem bírják és leomlanak, akkor, mint egy pulóver, felbomlik az egész épület felső boltívtartó rendszere.

A tűz eloltását követően született elsődleges vélemények szerint óriási veszteségek árán, de sikerült megmenteni a Notre Dame fő szerkezetét, a Párizson úrrá lett döbbenet keddre azonban már elszántsággal vegyül. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsiakat. A tragédia máris megható művészeti alkotásokat inspirált.

Címlapról ajánljuk

Ismét zajos a gödi Samsung, befenyítik a magyarországi akkugyárakat

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×