Továbbra is van rá esély, hogy még idén elfogadják a felek a Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló dokumentumokat – vélekedett Gyévai Zoltán. „Ez egy olyan művelet lesz, amelybe mindenki egy kicsit bele fog rokkanni” – fogalmazott. „Az, hogy kiválik egy ország, amelyik számos szempontból fontos volt, de számos szempontból gyengítette az integráció irányát, például védelmi politikában a britek nem nagyon engedték az Európai Uniót ellépni, ennek vannak pozitív és vannak negatív oldalai is” – tette hozzá. A szakértő szerint Brexit egységbe kovácsolta az Európai Uniót. Kérdéses azonban, hogy az EU képes lesz-e egységesen és megerősödve kijönni ebből a helyzetből, de

„a vitáktól nem kell feltétlenül félni”.

Gyévai Zoltán úgy látta: Európa számára az a kulcskérdés, hogy fenn tudja-e tartani autonóm cselekvési lehetőségét és képességeit az új világrendben. „Az esze eddig is megvolt az Európai Uniónak, még ha nem mindig tudta használni, de izmokat is tudnia kell növeszteni” – fogalmazott a BruxInfo főszerkesztője. A uniónak meg kell védenie határait és javítania kell közvetlen környezetére ható kisugárzóképességét. Ugyanis, hogy ha mások fogják eldönteni a Nyugat-Balkán, a Földközi-tengeri medence vagy pedig a közel-kelet sorsát – például a kínaiak, az oroszok vagy az Egyesült Államok – akkor az Európai Unió mindig csak elszenvedője lesz e döntéseknek – tette hozzá.

Németország rakétái

Bár mára nem érezteti úgy hatását a migránsválság, mint 2015-ben: áttevődtek a migrációs útvonalak és csökkent az Európai Unióba érkezők száma is; ám több uniós országban – mint Olaszországban vagy Franciaországban – mostanra érződnek csak a társadalmi reakciók a politikában – vélekedett Gyévai Zoltán. Angela Merkel Német kancellár ez ellen küzd most. „Ezért van az szerintem, hogy Németországban egy rövid távú válságnak a kezelésére most beindították a rakétákat azért, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek” – fejtette ki a szakértő, aki szerint ez nem iktatja ki az európai megoldások szükségességét. Kiemelte:

a kétoldalú megoldások alkalmazása azt mutatja azt, hogy nincs működőképes modell európai szinten.

Sokszor emellett kényszerítő belpolitikai elemekre is kell reagálnia az uniónak – tette hozzá Gyévai Zoltán. A BruxInfo főszerkesztője megjegyezte: Németországnak „személyes” problémája akad, „valahogy az Európai Uniós mechanizmusok is beindulnak azért, hogy mentsük meg Merkelt”.

Bár a német vezetés korábban még elutasította a menedékkérők elosztására tett olasz felvetést, 2015-ben a közvélemény hangulata és a német történelem kompenzálására irányuló törekvés okán a humanitárius hangnemre tért. A szakértő szerint Németországban – a történelmi megbánási folyamat eredményeként – létezik egy fék, mely „mélyen befolyásolja a német hozzáállást”.

Gyévai Zoltán komoly kalkulációs hibának nevezte, hogy Németország akkor egy év alatt befogadott csaknem 1 millió menedékkérőt, ám – mint mondta – több évnek kellett eltelnie, hogy a lakosság lássa mindennek a következményeit.