Az év eleje óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő, 1957-ben alapított Filmarchívum igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet: a válogatásba felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek - közölte a Filmalap pénteken.

Az összeállítás legrégebbi filmjei a Lumiére testvérek Budapesten készített ősfilmjei, a legújabbak pedig a digitális restauráláshoz kapcsolódó, idén készült werkfilmek és interjúk lesznek, amelyek a filmfelújítás 21. századi módszereibe és szakmai hátterébe engednek bepillantást.

Helyet kaptak a válogatásban olyan hiányosan fennmaradt régi magyar filmek is, amelyek épp emiatt nem kerülhetnek soha tévéképernyőre, de a szerkesztők külön figyelmet szenteltek a külföldön világhírűvé vált magyar filmesek, mások mellett Kertész Mihály, Korda Sándor, Tóth Endre vagy Radványi Géza Magyarországon készült alkotásainak is.

Játékfilmek mellett dokumentumfilmek is szerepelnek a gyűjteményben: a háború előtti kultúrfilmek, a klipek őseinek számító zenés filmek, városfilmek és országimázs-filmek is. Ilyen az az 1936-os Kolozsvárt bemutató oktatófilm is, amelyet eredetileg iskolákban vetítettek.

Az archívum legkorábbi, 1916-os Budapest-filmje is bekerült a válogatásba. Az alkotásra csupán néhány éve találtak rá osztrák kutatók.

A történelem, a filmtörténet és a technikatörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes tartalmakat, hiszen a rövidfilmek témája a rémhírterjesztéstől a háború pusztításán át az automata telefonig nagyon változatos.

Az archívum külön gyűjteményét képezik az amatőrfilmek, amelyek között akadnak játékfilmek is. Ilyen a Halálos tavasz 1935-ös változata is, amely négy évvel megelőzte a jól ismert Karády-filmet.

Az idén 100 éve született Fábri Zoltán számos teljes körűen felújított alkotása is elérhető lesz január közepéig szabadon, ahogy a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, az épp 70 éve forgatott Valahol Európában is. A 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi mellett meg lehet tekinteni az alkotótársával és feleségével, Henrik Irénnel készült interjút is.

A magyar filmtörténet több évtizedes múltjában való bolyongást az Archívum filmtörténészei által írt szöveges ajánlók segítik. A filmeket közvetlenül a www.filmarchiv.hu oldalról lehet elérni.