eur:
411.28
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kelemen Hunor: Romániát most nem lehet jogállamnak nevezni

Kelemen Hunor: Romániát most nem lehet jogállamnak nevezni

Az elmúlt hetekben nagyon rossz döntéseket hozott az új szociáldemokrata-liberális bukaresti kormány, Romániát nem lehet jogállamnak nevezni - nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője, részben megismételve a parlamenti felszólalásában elhangzottakat.

A politikus az InfoRádiónak azonban azt mondta, egyelőre nem vizsgálják felül a kormánnyal kötött parlamenti együttműködési megállapodást.

"Évek óta mondom, hogy Romániában a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával óriási probléma van" - mondta az RMDSZ elnöke. A tüntetők nagyon nagy többségének megfogalmazott óhaja, hogy tisztességes, eredményes kormányzás legyen, és hogy a polgárokért kormányozzanak, ne saját magukért. Szerinte ezt a politikusoknak is meg kell érteniük.

A politikus szerint a mostani kormánykoalíció annyi hibát követett el nem egészen két hónap alatt, hogy azt a látszatot keltik, hogy nem képesek az országot vezetni, és hogy bizonyos döntéseket csak a saját politikusaik megmentéséért hoznak meg. Mindemellett teljesen hiányzik a transzparencia.

A bizalmatlansági indítványra az RMDSZ azért tartózkodtak, mert Kelemen Hunor szerint se ellene se mellette nem lehetett jó lelkiismerettel szavazni. Ez a kormány nagyon rossz döntéseket hozott, tehát meg kellene szavazni a bizalmatlansági indítványt, de ezt akadályozta Kelemen Hunor szerint, hogy az előterjesztői nem mondták el, mit szeretnének, ha megbukik a kormány, másrészt nem beszélnek a valós problémákról, hanem populista módon politikai harcnak rendelik alá a történéseket.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nem bukott volna meg a kormány akkor sem, ha az RMDSZ igennel szavaz - emelte ki a politikus.

Korábban a kormánykoalícióval parlamenti együttműködést kötöttek, ez fennmarad. Kelemen Hunor szerint erre azért van szükség, mert a 6,5 százalékukhoz mindig hozzá kell tenni valamennyit, mondjuk 45 százalékot, hogy a parlamentben egy-egy kezdeményezésünket el tudják fogadni.

"Még ki sem tudtuk kipróbálni az együttműködést, mert ezzel a cirkusszal kezdte a tavaszi ülésszakát a parlament. Kíváncsiak arra, hogy kisebbségi ügyekben vagy nyelvhasználati kérdésben kapnak-e támogatást azoktól, akiknek többsége van a parlamentben." Ha nem működik, fel lehet mondani az együttműködést, amelynek felülvizsgálata amúgy is megtörténik a megállapodás szerint minden parlamenti ciklus végén. Lehet, hogy kiderül, hogy nem kapnak támogatást, és tényleg véget kell vetni a kooperációnak, de akkor már inkább valamilyen magyar, kisebbségi ügy miatt mondaná fel a politikus a parlamenti együttműködést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×