eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Baloldali kormány alakulhat Romániában

A Szociáldemokrata Párt nyerte a hétvégi romániai parlamenti választást. Hat párt jutott be a törvényhozásba, közöttük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, 6 százalék körüli támogatottsággal. Este 6 órától Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elemzi a romániai választásokat az InfoRádió Aréna című műsorában.

Alacsony részvétel mellett az eddigi legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt fölényesen, a voksok több mint 46 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai parlamenti választásokat. A szociáldemokraták szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejutott a parlamentbe 6,1 százalékkal, tehát meglesz a baloldali kormány megalakításhoz szükséges többség.

A jobboldali Nemzeti Liberális Pártnak lesz a második legnagyobb frakciója, a szavazatok mintegy 20 százalékát szerezték meg, míg a harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség nagyjából 8 százalékot ért el.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség listájára a voksok 6,35 százalékát adták, ami nagyjából megfelel a magyarság országos 6,5 százalékos számaranyának. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az éjszaka arról beszélt, megfordult a magyar szavazatok romániai apadási tendenciája.

"A magyarok nagy számban mentek el szavazni és ezen a választáson is a romániai magyar közösség visszaigazolta azt, hogy tudja és érti, hogy csak egy erős magyar képviselet jelent komoly politikai erőt. Magasan az 5 százalék fölött vagyunk, 6,3 százalék az arányos képviseletet jelent."

Kelemen Hunor hozzátette, a Magyar Polgári Párt-tal való összefogás, a szórvány és a tömb összefogása meggyőzte a magyar embereket arról, hogy az RMDSZ és partnerei elkötelezettek a magyar ügy és az iránt, hogy Romániát jobbá tegyék. Az RMDSZ és a MPP együttműködési megállapodása szerint a polgári pártnak két képviselője lesz a parlament alsóházában, akik az RMDSZ frakcióban dolgozhatnak. Biró Zsolt, a polgári párt vezetője az eredmények láttán maga is úgy látta, hogy pártja jól döntött az együttműködéssel.

A 18,9 millió választópolgár 39,5 százaléka járult urnákhoz, ami több mint két százalékponttal alacsonyabb a négy évvel ezelőtti választáshoz képest. A jelentős magyar közösséggel rendelkező megyék közül azonban a székelyföldi Hargita megyében a részvétel öt százalékkal meghaladta az országos átlagot, és átlag fölött sikerült a mozgósítás Biharban és Szilágyban is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×